Új pénzügyi érdekvédelmi szervezet alakult
Megalakult a Banki Károsultak Önvédelmi Szövetsége. A KÖSZ az elmúlt két hónapban még informális keretek között működött: a nyílt végű ingatlanalapok károsultjait fogta össze, és elsősorban az ő érdekeik képviseletét tűzte ki célul. Tevékenységüknek köszönhetően szerdán az országgyűlés gazdasági bizottsága is foglalkozik a nyílt végű ingatlanalap befagyasztásának következményeivel, melyre a befektetők képviselőjeként az egyesület is hivatalos. Dr. Telkes József a károsultak honlapjának elindítója, az egyesület életre hívója nyilatkozott.
- Mi történt a KÖSZ első hivatalos összejövetelen, szombaton?
- Megalakult az egyesületünk. A károsultakat összefogó honlapon közel ötszázan regisztráltak, az alakuló ülésre összesen 132-en jöttek el, a de voltak köztük olyanok, akik nem is látták még a weboldalunkat, máshonnan hallottak a Banki Károsultak Önvédelmi Szövetségéről. Mivel csak százfős termet béreltünk, ezért nem jutott mindenkinek ülőhely. Ezért voltak, akik még az alakuló ülés előtt - javaslatomra - hazamentek. Végül, első körben nyolcvankilencen léptek be az egyesületbe. Öt tagú elnökséget szavaztunk meg, engem választottak meg elnöknek.
- Mennyire volt egységes a tagság a különféle kérdésekben?
- Az elnökséget egyhangú szavazással választották meg. Többen kifogásolták, hogy az egyesület célja nem elég markánsan jelenik meg az alapító okiratban, nevezetesen, hogy azért tevékenykedjünk, hogy a nyílt végű ingatlanalapokba fektetett pénzüket veszteség nélkül kapjuk vissza. Ennél általánosabb volt a megfogalmazás, ennek pedig az a praktikus oka, hogy nem akarjuk, hogy a cégbíróság visszadobja a kezdeményezést. Ugyanakkor, a KÖSZ egyik fő célja gyakorlatilag a nyílt végű ingatlanalapokba fektető banki ügyfelek kártalanítása. Egy radikálisabb szárny tüntetni akar az alapkezelők ellen. Ennél szerintem egy sokkal jobb ötlet is elhangzott, amit hamarosan a nyilvánosság elé tárok. A Munkanaplón lesz olvasható az interneten, mint minden más új hír, amely a KÖSZ-szel kapcsolatos. Abban megegyeztünk, hogy egyelőre nem választunk ügyvédet, mert nincs mit perelni. A szervezet tagsága minden hónap elején gyűlést tart, a későbbiekben felülvizsgáljuk ezt a döntést, ha szükséges.
- Elárulna pár részletet az egyesület terveiről?
- Hétfőn ülök le tárgyalni a BAMOSZ képviselőivel, szerdán pedig a Parlamentben tárgyalok a gazdasági bizottság ingatlanalapokkal foglalkozó ülésén. Az egyesület hivatalos megalakulása azt mutatja, hogy egyre komolyabb erőt képviselünk érdekvédelmi kérdésekben. A célunk most az, hogy áprilisig minél többen legyünk. Ekkor telik le elvileg az a kilencven forgalmazási nap, amely után a befektetőknek az alapkezelőktől kifizetik az ingatlanalapokba fektetett pénzüket. Most úgy tűnik, hogy elég rossz árfolyamon. Az alakuló ülésen sokan videóra is elmondták saját tapasztalataikat, hogy mekkora kárt okoztak nekik azzal, hogy felfüggesztették az ingatlanalapok kifizetését. Egy idősebb házaspár például a nyugdíjból félretett megtakarításait fektette be, amelyhez persze most nem férnek hozzá. A honlapunkon meg lehet nézni a videókat a károsultak történeteivel.
- Mennyiben konkurensei a Banki Hitelkárosultak Egyesületének?
- Semmiben. Míg ők a hitelesek érdekeit védik, mi a befektetőket képviseljük. Közös érdekeink vannak, nevezetesen, hogy ne legyenek 150 oldalas, átláthatatlan banki szerződések. Igaz, hogy mi kevesebben vagyunk a hiteleseknél, de a tagjaink, ezek „a takarékos népek” azok, akik a megtakarításaikat a bankokra bízták. Úgy hiszem, hogy a pénzintézeteknek sem érdekük, hogy minket elijesszenek.
