DTJ.: Közvetlen célja az, hogy ellássa a bankok ingatlanalapjaiba fektető károsultak érdekeinek védelmét. Tágabb értelemben arra törekszünk, hogy az ügyfelek érdekeit képviseljük a bankokkal szemben. Ez utóbbira nagy szükség van, ugyanis Magyarországon nincs szervezet, mely az állampolgárokat képviselné a pénzintézetekkel szemben. Ugyanis a bankokat ellenőrző és felügyelő szervezet, a PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami felügyelete) a gyakorlatban nem törődik az ügyfelekkel.
hvg.hu: Létezik már a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete (BHKE). Ez egy szerény költségvetésű civil szervezet, mely néhány éve alakult, hasonló céllal. Miben különbözik ettől a KÖSZ?
DTJ.: A BHKE nevében is benne van, hogy ők a hitelt felvevők érdekeit próbálják védeni. Mi viszont elsősorban a megkárosított befektetőket képviseljük, konkrétan azokat, akik „nyilt végű” ingatlanalapokba fektették a pénzüket, melyet az alapkezelők, illetve a többnyire mögöttük álló bankok a válságra illetve a PSZÁF határozatára hivatkozva csak óriási késéssel és jelentősen csökkentett értékben hajlandók visszafizetni. Magyarországon közel százezer embert érintett ez az intézkedés, az ő nevükben igyekszem eljárni. Egyelőre hatvannégy
hvg.hu: Ha jól értettem, a média közreműködésével pressure group-ot kíván létrehozni, ezáltal kíván nyomást gyakorolni a bankokra. De azokkal nem olyan egyszerű zöldágra vergődni. Lám, a kormányfő, a sajtó figyelmétől övezve folyamatosan tárgyal a képviselőikkel, például a devizahitelesek érdekében, de érdemleges eredményre még mindig nem jutott.
DTJ.: A KÖSZ! civil mozgalom, melynek persze kisebbek a lehetőségei, mint egy törvényesen megválasztott miniszterelnöknek, de azért nem szabad lebecsülni ezt a lehetőséget sem, feltéve, ha sikerül megszerezniük a közvélemény támogatását. Mi az első lépésben azt szeretnénk, ha az adófizetők pénzén fenntartott intézmények, mindenekelőtt a PSZÁF szóba állna velünk. Az első leveleinkre egyáltalán nem válaszoltak. És egyelőre azt sem tették meg, amit kértünk tőlük, vagyis hogy tegyék ki a honlapunk linkjét a sajátjukéra, a többi szervezet közé, melyekkel kapcsolatban állnak. (Ez nyilván megoldódik, mert pár napja egy rádióműsorban nyilvánosan igérte meg nekem a felügyelet szóvivője, Binder István.)
hvg.hu: Ön a kilencvenes évek első felében sokat szerepelt a médiában. „Fejvadász” céget vezetett, állandóan nyilatkozott a sajtónak. Most, hogy „profilt váltott”, vissza szeretné szerezni egykori népszerűségét?
DTJ.: Az a bizonyos fejvadász cég még most is működik, a nevemet viseli, de már nem állunk kapcsolatban. Már vagy hat-hét éve abbahagytam a „fejvadászatot”. Beleszerettem az internetes kommunikációba, azon a területen kísérletezem. Ezt az érdekvédelmi szervezetet is az interneten szervezem, de ezúttal nem az üzleti szempont az elsődleges a számomra. Szembesülve a magyar gazdaságot maga alá gyűrő válsággal, feltettem magamnak a kérdést: megteszek-e mindent a "nagy egészért", ami tőlem telik? Ezért kezdtem el ilyen kellemetlen dolgokkal foglalkozni, mint a hazai bankok befektetőinek érdekvédelme. Megjegyzem, ezen a téren már szereztem bizonyos tapasztalatot, a kilencvenes évek elején. Akkor, a rendszerváltás után „dőlt be” az Ybl bank, ez volt az első bankcsőd Magyarországon. Fejvadász cégem folyószámlája az Ybl bankhoz kapcsolódó AVB-bankban volt, a pénzünk benn ragadt. Akkor kezdtem el, kényszerűségből, először banki érdekvédelemmel foglalkozni. Villámgyorsan megalakítottuk a Betét- és Folyószámlatulajdonosok Érdekvédelmi Szövetségét (BEFÉSZ), mely eredménnyel járt, a pénzünket visszakaptuk. De már akkor is láttam, hogy még az egyszerű folyószámla tulajdonosok is teljesen ki vannak szolgáltatva a bankoknak. Ezt a tapasztalatot még nem felejtettem el, úgy éreztem, hogy most is cselekednem kell, ugyanúgy, mint akkor. A KÖSZ-t 2008 november elején kezdtem el szervezni, de az első két hónapban anonim módon, a nevemet nem hoztam nyilvánosságra, és a károsult ügyfelektől sem kértem. Abból a feltételezésből indultam ki, hogy ha név nélkül kezdem el a szervezést, sokan felveszik a szervezettel a kapcsolatot.
hvg.hu: Feltételezem, hogy mint az Ybl-bank esetében, most is érintve volt, azaz egy bank ingatlanalapjába fektette be a pénzét, és attól tart, hogy nem kapja vissza.
DTJ.: Magyarországon a mögöttünk álló évtizedben többszázezer ember fektetett be úgynevezett „nyílt végű” ingatlanalapokba és ezek közül több mint százezren jeleleg is érintettek. Mindezt olyan feltétellel tehették, mely szerint bármikor kivonhatják innen a betétjüket, azonnal visszakapják a pénzüket. Ezeket a szerződéses feltételeket a bankok 2008 november végén egyoldalúan, a befektetők előzetes tájékoztatása nélkül módosították. Mindez nem csupán a PSZÁF jóváhagyásával, hanem kifejezett pressziójával történt. A szervezet 2008 november 7-én 10 forgalmi napra elrendelte az ingatlanalap jegyek forgalmazásának felfüggesztését, melyet cinikus módon a befektetők érdekeinek védelmével indokolt. Ebben a határozatban gyakoroltak nyomást az alapkezelőkre, hogy a visszaváltási feltételeket a törvényben korábban is létező, de kivételes esetekre alkalmazott feltételekre módosítsák. Ezen feltételeket tovább rontotta az a törvénymódosítás, melyet utóbb az Országgyűlés november közepén, hihetetlen gyorsan, tíz nap leforgása alatt szentesített. A tőkepiaci törvény módosítását az Országgyűlés november 17-én tárgyalta és az „MFB-törvény” részeként elfogadta, majd miután Sólyom László köztársasági elnök is aláírta, november 24-én életbe is lépett. Sebességi rekord!
Jóllehet ezután az ingatlanalap jegyeket újra lehetett forgalmazni, azok árfolyama az alapok ingatlan portfóliójának az alapkezelők által elvégzett tudatos átértékelése következtében meredeken zuhanni kezdett. A veszteség kevesebb mint 2 hónap alatt 20-30-ot tett ki. Az hogy ez így egyáltalán megtörténhetett, komoly aggályokat vet fel a jogbiztosnágunkkal kapcsolatban. Tagjaink többsége kiszolgáltatottnak érzi magát bankokkal szemben. A PSZÁF - legalábbis ebben az esetben - nem a bankok ügyfeleinek, hanem a bankoknak az érdekeit képviselte. Figyelemre méltó tény, hogy a bankok likviditási problémáira hivatkozva „állították falhoz” az ügyfeleiket, tiltották le a kifizetéseket. Ugyanakkor a bankok felajánlották pénzzavarba került befektetőiknek, hogy jókora kamat ellenében kölcsönt nyújtanak nekik - vagyis kamatot szednek a saját pénzünk után.
hvg.hu: Nem mondta még, hogy mennyi pénze „ragadt benn” a rendszerben.
DTJ.: Három és fél millió forint. De nekem szerencsém volt, ugyanis az Erste Bank harminc munkanap letelte után visszafizette a befektetésemet. Vagyis én nem jártam rosszul. De gondolja csak meg: százezer emberről van szó, aki 433 milliárd forintot fektetett nyílt végü alapokba. Ezt az összeget most a bankok nem hajlandók nekik visszafizetni, csak kilencven munkanap letelte után, ráadásul az akkori még nemismert árfolyamon. Fénymásolt értesítéseket küldenek, és a törvénymódosításra hivatkoznak. A bankokat nem érdekli, hogy a jó hírük csorbul, az érdekeik ennél is fontosabbak. A határidő áprilisban telik le, de addig még ki tudja, mi történik: a pénz elértéktelenedik, az alapok árfolyamai lezuhannak, és elképzelhető, hogy addig a hazai ingatlanpiac teljesen összeomlik.
hvg.hu: Ma Magyarországon nem a nyílt végű ingatlanalapok pórul járt befektetőiről, hanem az infláció miatt egyre nehezebben, vagy talán sehogy sem visszafizethető, devizában folyósított kölcsönöktől hangos a média és a politika, melyeket asz emberek a lakásaik finanszírozására vettek fel. Nem tart attól, mint a BAUMAG befektetőinek esetében, az Önök ügyében is többé-kevésbé közönyös marad a közvélemény?
DTJ.: Szervezetünk, a KÖSZ nemcsak az ingatlanalapok ügyének rendezésére alakult, de általában véve is vállalkozna a bankok ügyfeleinek érdekvédelmére. Ők jelenleg fogyasztóvédelmi szempontból teljesen védtelenek, a hivatalos szervek egyáltalán nem törődnek velük. Az embereknek össze kell fogni érdekeik védelmében a bankok ellen, de ennek nem az a módja, hogy a BAUMAG ügyfeleihez hasonlóan tüntetést szervezzünk a Parlament előtt. Nem nélkülözhetjük azoknak a támogatását, akik nincsenek közvetlenül érintve ezekben az ügyekben. Sajnos, Magyarországon rendkívül alacsony szintű a társadalmi szolidaritás. Jellemző, hogy amikor a KÖSZ a nyilvánosság elé lépett a befektetők képviseletében, sok kárörvendő reagálás is érkezett, azaz az emberek egy része „reflex-szerűen” elítélte azt, aki bajba került.
hvg.hu: Magyarországon nagy tömegeknek nincs semmiféle megtakarításuk, nincsenek befektetéseik, úgy, mint Amerikában. Ha a nyílt végű alapokba történő befektetés tulajdonosai látványosan veszítenek, az tovább rontja az amúgy is alacsony felhalmozási hajlandóságot.
hvg.hu:Az utóbbiban teljes mértékben egyetértek és csodálkozom azon, hogy a bankok többsége még nem látta át, mekkora veszteségük származhat ebből. Gondolja el, hogy ha egy korábban jó hírű bank neve ismertté válik egy ilyen befektetési botránnyal kapcsolatban úgy, mint amely megtéveszti és "lenyúlja" a befektetőit, ki fogja ezek után a megtakarítását oda vinni?
D.T.J. Egy biztos: a tömegek hiába várják, hogy az állam segítsen rajtuk, erre nincs lehetősége.
Mindenkinek a saját kezébe kell venni a sorsát, összefogva a többiekkel. Úgy mint mi. Ezért várjuk azt a KÖSZ tagjaitól, hogy rögtön közöljék, miben tudnak segíteni, a közös érdekek védelmében. Szociálpszichológiai szempontból rendkívül tanulságos egy ilyen érdekvédő szervezet létrehozása és működtetése, az a harc, amit azért folytatunk, hogy valahogy felkeltsük a média és a politika, és azon keresztül az emberek figyelmét. Levelet írtunk az összes képviselőnek, a kormánypárt, és a legnagyobb ellenzéki párt vezetőinek, de egyáltalán nem méltattak válaszra, vagy jókora késéssel reagáltak.
hvg.hu: Bizonyára könyvet ír tapasztalatairól, hiszen ön termékeny szerző, eddigi munkái is visszhangot keltettek.
DTJ.: Erre készülök, már dolgozom rajta. Címe előreláthatólag a következő lesz: Vizsgázik az ország: megbukott? Március elején már ki is szeretném adni a könyvet, még az "áprilisi fordulat" előtt. Ekkora válik majd nyilvánvalóvá a botrány. Kiderül majd mennyit veszítettek a befektetők, mekkora összegeket nyeltek le a bankok az ügyfeleik pénzéből. Lehet, hogy az emberek ekkorra, amikorra hazai ingatlanpiaci buborék is kipukkan, és a kisnyugdíjason tömegesen veszítik majd el a megtakarításaikat, végre hajlandók lesznek felfogni, hogy a magyar bankrendszer milyen ingatag alapokra épül.
hvg.hu: A hazai bankrendszer zavara, esetleges csődjei az önkormányzatokat is súlyosan érintené, ahogy erre a Globex-ügyben már volt példa.
DTJ.: A könyvben részletesen foglalkozom azzal, hogyan kényszerítették rá a nagyobb bankok a kisebbeket arra, hogy az ingatlanalapjaik kifizetését hozzájuk hasonlóan függesszék fel. Erről a kistarcsai önkormányzattól érkezett hozzám információ, de hiába próbáltam ezt a hírt eljuttatni a nyilvánossághoz, eddig senki nem volt „vevő” rá.
