Munkanapló - A műsor látványkonyhája :)

KERESŐK, KERESŐOLDALAK

Bevezetés. Mit is jelent mindez, miért fontos, mit érhetünk el vele.

Keresőoldal-típusok

A keresők (az angol kifejezés fordításával keresőmotor vagy keresőgép néven is emlegetik őket) három alapvető kategóriája:

1. Az egyes weblapokat indexelő, adatbázis­ba felvevő klasszikus keresők

Idetartozik többek között a "három nagy":

• Google. A jelenlegi legnépszerűbb, legnagyobb forgalmú kereső.
• Yahoo. A Google mögött a második számú kereső.
• MSN Live Search (a Microsoft kereső­je)

Valamint rengeteg kisebb:

• AltaVista. Sok évvel ezelőtt még a legnagyobb, ma már - a Yahoo tulajdonaként - árnyéka önmagának.
• Ask, Gigablast, Lycos, Hotbot stb. Kisebb keresők, köztük régebbi nagy nevek és feltörekvő újak.

Ezekbe a bekerülés alapvetően ingyenes, viszont némelyik pénzt kér azért, ha "gyorsított eljárással" szeretnénk felvételt nyerni, vagy garanciát akarunk a gyakori újra­indexelés­re. Nem is kevés pénzt - oldalanként 20-35 dollárt -, ami gyors eredmények­re és garantáltan átfogó le­indexelés­re törekvő nagy cégeket leszámítva szerintem felesleges pénzkiadás. Mellesleg nem csak úgy lehet bejutni egy kereső adatbázisába, ha a jelentkezési lap­ját ("Add URL", "Submit URL", "Add New Page" stb.) kitöltjük, ugyanis speciális szoftvereikkel (spider, crawler, robot, bot) maguktól is megtalálják az oldalakat az interneten, ha mutat rájuk legalább egy hivatkozás. Ha pedig egy sem mutat, akkor hiába jelentjük be, előbb-utóbb úgyis ki fognak hullani, vagy a futottak még kategóriában maradnak.

Mi több, állítólag van a keresők között olyan, amelyik kifejezetten szereti saját maga megtalálni a weblapokat, amiket azután egy leheletnyit pozitívabban is súlyoz, mint a bejelentetteket. Annyi biztos, hogy legtöbbjük nem ad semmiféle garanciát a bekerülés­re akkor sem, ha kifejezetten bejelentjük oldalainkat.

A keresőoptimalizálás túlnyomórészt ezeket a kereső­ket célozza meg, és talán innen is remélhetjük a legtöbb eredményt.

2. Katalógus- vagy linkgyűjtemény-jellegű, témakörök szerint csoportosított adatbázis

Idetartozik többek között:

• Yahoo Directory
• DMOZ (Open Directory Project)
• Startlap
• számtalan általános, iparági, szakmai katalógus és linkgyűjtemény.

Ezekbe a bekerülés lehet fizetős vagy ingyenes is. Közös bennük, hogy nem automatikusan veszik fel a lapokat, hanem először is be kell jelentkezni az űrlap­juk kitöltésével (itt gyakran nekünk kell előzetesen kategorizálnunk és leírást is adnunk a honlap­ról), a jelentkezést aztán egy szerkesztő­jük értékeli, s az ő döntésétől függ, hogy bekerülünk-e a katalógus­ba.

Regisztráció és optimalizálás

Kitérve még egy alfejezet erejéig a honlap-bejelentés, regisztrálás témakörére, és arra, hogy ez miképpen kapcsolódik a keresőoptimalizálás­hoz. Röviden: sehogy. Kicsit hosszabban:

Sok helyen szinonímaként jelenik meg a keresőkbe történő regisztrálás illetve a keresők­re történő optimalizálás, noha semmi közük egymáshoz. A regisztrálás mindössze annyit tesz, hogy jelezzük a honlap létét a keresőoldalak számára. Hogy ezzel a bejelentés­sel a keresőoldal mit kezd - hajlandó lesz-e indexelni weblap­jainkat, és ha igen, mikor - arról nem sokat lehet tudni, de a tapasztalatok szerint, valamint a keresőoldalak saját bevallása alapján vajmi keveset számít.

Azaz a regisztrálás, bejelentés nem egyenértékű az adatbázisba bekerülés­sel!

Valamirevaló kereső nem várja el, hogy minden honlap-tulajdonos bejelentse lap­jait, ehelyett linkeket követve megtalálja azokat magától is. Ráadásul ha fel is veszi - akár regisztrálás után, akár anélkül - oldalainkat, az csak annyit jelent, hogy benne vagyunk az adatbázisban.

A keresőoptimalizálás pedig nem az ide történő felvételt célozza meg (ezzel önmagában ugyanis semmire sem megyünk), hanem a minél jobb helyezés elérését. Egyfelől a weblap megfelelő kialakítása révén, másfelől az átfogó, üzletileg is ésszerű link­gyarapítás (linkstratégia) segítségével.

Egy hasonlattal élve: ha az optimalizálás, vagy tágabb értelemben a keresőmarketing egy szakmailag megalapozott, testreszabott, és tisztességesen végrehajtott edzésprogram, akkor a keresőkbe regisztrálás nem több, mint bekopogni egy edzőterem ajtaján. Aki pedig a kettőt egybemossa és a regisztrálást érdemi szolgáltatás­ként próbálja eladni: kókler.

A fentiek természetesen csak a klasszikus keresőoldalak­ra vonatkoznak, hiszen a katalógusokba regisztrálás általában komolyabb odafigyelést, bizonyos előírásoknak való megfelelést igényel, ráadásul ismerni kell a megfelelő katalógusokat, így ez a linkstratégia részeként már tényleges szolgáltatást jelenthet.

A nemzetközi keresők versenyének rövid áttekintése

A 90-es évek első jelentős keresői - mint például az Altavista - idővel "elportálosodtak", vagyis a keresőfunkció mellett fokozatosan ezernyi más szolgáltatással bővültek - mivel úgy vélték, önmagában a keresésben nincs igazán nagy üzleti potenciál. Ezt gondolta másképp az 1998-ban induló Google.

Újszerű keresőtechnológiát alkalmazva, egyszerű és áttekinthető felületen a korábbinál sokkal jobb minőségű találatokat nyújtott, s néhány év alatt minden aktív marketing nélkül nagy népszerűségre tett szert. Ez nem is "zavart" senkit addig, amíg egyértelműen ki nem derült, hogy a keresési eredmények mellett elhelyezett fizetett hirdetések óriási üzletet jelentenek.

Ekkor - kissé elkésve, 2004-ben - szállt be a játékba a Yahoo (mely addig maga is a Google keresőjét alkalmazta saját oldalán), illetve a Microsoft (mely a Looksmart-tal működött hasonlóan együtt). A Yahoo a második legjobbnak tekintett keresőtechnológiát alkalmazó céget (Inktomi) vásárolta fel és csinált belőle Yahoo-keresőt. A Microsoft pedig önerőből, nulláról kifejlesztett keresővel igyekszik legyőzni a Google-t (MSN Search, majd Live Search néven).

Ma gyakorlatilag ez a három jelentős kereső van a nemzetközi piacon (illetve negyedikként udvariasan illik melléjük sorolni az Ask-ot). Négyük közül azonban a Google van fölényben: kutatócégek hivatalos kimutatásai szerint a keresések 40-50%-a, webmesterek gyakorlati tapasztalata alapján inkább 70-80%-a ebben a keresőben történik.

A hazai keresőpiac rövid áttekintése

A magyarországi keresőpiacon nemcsak a nemzetközi játékosok közül, hanem az összes szereplő közül messze a Google a legerősebb. Nagyságrenddel kisebb, de azért érdemi versenyzőnek tekinthető még:

• az OK (az Origó korábban Vizsla néven futott keresője, mely sokáig a Yahoo adatbázisára támaszkodott; 2007-től ők is a Google táborába álltak)
• a Kurzor (mely évekig birtokolta a google.hu domainnevet, majd ennek 2006-os elvesztése óta óriásit zuhant a részesedése)
• a Tango (mely a Startlap/Sanoma cseh keresőtechnológiát alkalmazó licenszelt keresője)

Jelen van még a piacon, de teljesen lényegtelen:

• a Heuréka nevű régi játékos
• a SZTAKI tetszhalott, elhanyagolt keresője
• a Goliat szintén elhanyagolt, alacsony színvonalú keresője
• a Lapozz-portál saját fejlesztésű keresője
• a Zoohoo, mely ugyanazt a cseh technológiát alkalmazza, mint a Tango
• a Polymeta nevű metakereső (ami több más kereső találatai alapján állítja össze saját eredménylistáját)

Semmi jelentősége nincs Magyarországon:

• a Microsoft keresőjének (Live Search)
• az egyéb "nemzetközi" keresőknek - Ask, Gigablast stb.

Nem elhanyagolható még a Startlap-linkgyűjtemény, mely bár nem tekinthető keresőnek, potenciálisan igen jelentős forgalmat generálhat a benne szereplő weblapoknak.

Keresőoldal-pszichológia

Bár a keresőoptimalizálás segítségével végső soron az interneten kószálókat, azon belül is a mondanivalónk vagy termékeink iránt potenciálisan érdeklődőket igyekszünk megtalálni weblap­jainkkal, technikailag a célközönségünket mégis a keresőoldalak jelentik - vagyis amit felhelyezünk a hálóra, azt első körben számukra kell "eladnunk". Ahhoz azonban, hogy a keresőoldal "megvegye", amit kínálunk (vagyis a fontos és értékes kulcs­szavak­ra az elsők között jelenítse meg oldalainkat), ugyanúgy, mint a marketing­ben mindenhol, ismernünk kell ennek a speciális célközönség­nek a lelkivilágát, a céljait és gondolkodásmódját.

A keresőoldal céljai lényegében a mögötte álló cég céljai, melyek közül a legalapvetőbb, hogy színvonalas keresési eredményeket szolgáltasson az interneten keresők számára.

Itt jelenhet meg a keresőoldal és a honlap­tulajdonos közötti érdekellentét: utóbbi ugyanis nem a legrelevánsabb oldalt akarja az első helyen látni, hanem a sajátját. A kettő persze egybeeshet, de az alapvető célok mégis eltérőek.

A keresőoldal "gondolkodásmódja" nem más, mint az az algoritmus (sőt sok különböző bonyolult algoritmus kombinációja), melynek alapján a megtalált weblapokat rangsorolja és az egyes keresések­re megjeleníti. Ezt folyamatosan hozzáigazítják a változó optimalizálási módszerek­hez: ugyanis, bár minden ilyen algoritmus a keresőoldal legalapvetőbb üzleti titkai közé tartozik, a keresési eredmények­ből mégis következtetni lehet arra, hogy mit és milyen súllyal vesznek figyelembe az oldalak rangsorolásánál. Ezt a tudást pedig a keresőoptimalizálás hasznosítani tudja (a keresőoldal szemszögéből nézve: vissza tud élni vele...).

A fentiekből következik a keresőoptimalizálás és a keresőoldalak folyamatos macska-egér játéka: az egyik újabb és újabb módszereket dolgoz ki a jó helyezés érdekében (de legalábbis folyamatosan finomítja a már alkalmazott eszközöket), a másik újabb és újabb módszereket dolgoz ki a "trükközés" kordában tartására.

A fentiek nem azt jelentik, hogy a keresőmarketing e formája eleve valamifajta piszkos manipuláció (legalábbis nem jobban, mint a marketing bármely más területe :-)), egyszerűen csak különbséget kell tenni az egyes eszközök között - melyek a nyilvánvaló csalástól a kifejezetten hasznos és a keresőoldalak számára is elfogadható jobbításokig terjednek.

Egyértelműen manipulatív célú trükkök

Vannak olyan módszerek, melyek nyilvánvalóan csakis a keresőoldalak eredményeinek manipulálására szolgálnak. Ezeket elvileg büntetik, vagyis az ilyen eszközöket alkalmazó oldalakat alulsúlyozzák, rontják a helyezésüket, végső esetben el is távolíthatják őket.

Rejtett szöveg

Vannak kifinomultabb, de természetesen a keresők elveivel úgyszintén ellenkező módszerek az oldal tartalmához nem tartozó linkek és kulcs­szavak elrejtésére.

Monitorról "lelógó" szöveg

Képfeliratok, oldalcímek kulcs­szavak­kal feltöltése

A fenti - messze nem teljeskörűen bemutatott - "optimalizálási" eszközök között akadnak egyértelműen elavultak, illetve olyanok, melyek valójában semmilyen előnyt nem jelentenek - de némelyikük ma is elterjedt, melyek miatt látszólag még nem igazán büntetnek a keresőoldalak. Sok szempontból tehát tulajdonképpen szabad a pálya. A jövőre nézve viszont ez nem garancia. Vélhetően bármelyik keresőoldal százszor rafináltabb, mint mi, úgyhogy előbb-utóbb meg fogunk bukni - végső soron ezek annyira könnyen kiszűrhető trükkök, hogy bármikor véget érhet az "aranyélet"...

Ha valaki szívesen űz sportot abból, hogy miképpen tudja megvezetni a kereső­oldalakat, ráadásul van ideje és energiája is erre, az persze kísérletezhet. Aki viszont nem bohóckodni akar, hanem komolyabb, hosszú távú webes jelenlétet kialakítani cégének, az több okból is jobban jár, ha kerüli a kétes módszereket.

Egyrészt: roppant kellemetlen lesz, amikor egy szép napon (lehet, hogy másfél év múlva, lehet, hogy a jövő hónapban) beleszaladunk a késbe, és kipottyanunk egy-egy komolyabb kereső­ből, amely addigra már tisztes forgalmat generált honlapunknak.

Másrészt: mindezek után - feketelistásként - visszakerülni nem biztos, hogy könnyű lesz; ráadásul mindenképpen többletmunkát jelent az oldalak korrigálása.

Harmadrészt: jó esély van rá, hogy komolyabb katalógusok, figyelmesebb szerkesztők a láthatóan manipulatív eszközöket használó oldalakat nem veszik fel; ez pedig hátrányt jelent oldalaink népszerűségének kiépítésében.

Amúgy meg: mi értelme trükközni, ha az elfogadott módszerek­kel is elérhetjük célunkat? (Kivéve ha online kaszinót vagy fizetős pornóoldalt tartunk fent. Ezeknél tisztességes optimalizálás­sal ne is próbálkozzunk :-))

Csaló, inkorrekt módszereket alkalmazó weblapok bejelentése a keresők­nél

A komolyabb keresők biztosítanak lehetőséget arra, hogy a spam és a csalások elleni küzdelemhez a látogatók is hozzájáruljanak. Visszajelzést lehet küldeni abban az esetben, ha a találati lista eredményei között nem megfelelő, spammelő, inkorrekt eszközökkel élő weblapok is szerepelnek.

A Google-nál ez a Report a Spam Result oldalon tehető meg. Itt az "Exact query..." dobozban a problémás eredményeket produkáló kereső­kifejezést kell megadni; a "Resulting Google page..." dobozban a Google által adott találati lista internet-címét (URL); a "The specific web page..." dobozban a csaló oldal internet-címét; a "Type(s) of problem..." szekcióban pedig a csalás formáját kell megjelölni.

• Hidden text or links = Rejtett szöveg vagy hivatkozás;
• Misleading or repeated words = Megtévesztő vagy sokszor megismételt szavak;
• Page does not match Google's description = A weblap nem ugyanaz, mint ami a Google találati listán olvasható leírás­ban szerepel;
• Cloaked page = álcázott weblap [erről ld. a fentebbi Cloaking című részt];
• Deceptive redirects - Megtévesztő átirányítás;
• Doorway pages - Kizárólag helyezésjavító céllal készített honlap-bejárat [ld. fentebb, a Gateway című részt];
• Duplicate site or pages - Többször szereplő honlap vagy weboldal.

A Yahoo-nál a találati lista alján látható "Send us feedback" linkre kattintva jutunk el a visszajelzési űrlap­hoz. Itt logikusan a legördülő menü­ben az "Inappropriate search result" [Nem megfelelő keresési eredmény] érdemes megjelelölni.

A Microsoft kereső­jében szintén a találati lista alján van a "Help us improve"/"Segítsen a szolgáltatás továbbfejlesztésében" elnevezésű link, mely a visszajelzési űrlap­hoz vezet. Itt a csalás bejelentéséhez a "Found junk/inappropriate material" (vagy magyarul, hibás fordítással, "Levélszemetet találtam") opciót érdemes választani.

Túlhajszolt, leértékelődött módszerek

Vannak alapvetően "legitim" módszerek, amelyeket azonban olyan szinten kihasználnak az oldaloptimalizálás, oldalnépszerűsítés céljaira, hogy eredeti értelmüket lényegében elvesztették, így a keresők ezeket nem, vagy korlátozottan veszik figyelembe.

Meta tag-ek

Minderre az egyik legjobb példa az ún. meta tag - főleg a kulcs­szavakat (keywords) tartalmazó. Egy példa:

<meta name=keywords content="search engine, optimization, SEO">

Ez eredetileg segítséget jelentett volna a kereső-adatbázisokba való helyes besorolásnál (vagyis az oldal indexelésénél), ma már erre a célra a túlzott és az eredeti funkció­tól eltérő használat miatt alkalmatlanná vált. A fontosabb kereső­oldalakon - mint azt a bevezetőben említettem - jelenleg minimálisan, vagy egyáltalán nem is veszik figyelembe.

A description meta tag-et viszont sok keresőoldal találati listája még most is megjeleníti, tehát erre azért érdemes odafigyelni. A Google például ezt idézi a találati listán, amennyiben a beírt kulcs­szó szerepel a leírás­ban. (A "keresőmarketing", vagy "keresőoptimalizálás" szót beírva erről a honlapról is a nyitóoldal description tag-je jelenik meg az eredménylistán.) Egy példa:

<meta name=description content="There is an abundance of search engine information available on the web - some of it valuable, much of it contradictory. With search engine marketing, as with anything else, it is important to treat everything with a healthy dose of skepticism.">

A metacímkék - itthon legalábbis - mai napig tartó töretlen "népszerűsége" mögött talán az állhat, hogy elég professzionálisnak hangzanak ahhoz, hogy lehessen szakértőt játszani velük; ugyanakkor bárki számára könnyen megérthető a szerepük; ráadásul a HTML-kód egy speciális szeletét teletömni szavakkal nagyságrendekkel egyszerűbb, kényelmesebb, mint a valóban érdemi keresőoptimalizálás eszközeit alkalmazni. Viszont körülbelül annyival értéktelenebb is!

Mennyiség-orientált link­szaporítás

Másik példa a bejövő linkek válogatás nélküli gyűjtése. Egy weblap értékét a rámutató linkek száma is befolyásolja: az alapgondolat szerint ugyanis minél többen hivatkoznak egy oldal­ra, az vélhetően annál színvonalasabb (erről a logikáról ld. a következő fejezetet). Csakhogy a kizárólag link­szaporítás miatt létrehozott linkgyűjtemények (linkfarmok, FFA vagyis free-for-all) visszaélnek ezzel az elvvel: ennek megfelelően a keresőoldalak figyelembe veszik azt is, hogy milyen oldalak­ról hivatkoznak a miénkre. Vagyis ha például az utazási irodánk honlap­jára egy idegenforgalmi site-on vagy egy szálloda honlap­ján hivatkoznak, abból többet profitál az oldalunk, mint ha a www.link­cserebere.net-en bukkanunk fel háromezer másik, teljesen vegyes témakörű link között.

Utóbbi - vagyis ha egy hatalmas automatizált linkgyűjtemény­ben szerepel oldalunk címe - egyébként nem hogy kevéssé hasznos, de kifejezetten árthat helyezésünknek. Ez tulajdonképpen az első kategóriába tartozik (mivel egyértelműen manipulatív célú, hasonlóan a láthatatlan linkek­hez), és ennek megfelelően büntethetik a keresők.

Az, hogy mi tartozik az itt tárgyalt második kategóriába (vagyis az eredetileg elfogadható, de végül agyonmanipulált eszközök közé), folyamatosan változik. Minél többen ébrednek rá arra, hogy egy adott módszer jól alkalmazható a keresőoptimalizálás céljaira, annál ferdébb szemmel fognak a keresőoldalak arra a módszerre tekinteni.

Szükségtelen tevékenységek

A harmadik kategóriába azok a tevékenységek tartoznak, melyek tökéletesen feleslegesek és értelmetlenek:

A következő oldal az elfogadott, működő, eredményes optimalizálási módszerek alkalmazásáról szól. Ezek hosszabb távon is hozzá segíthetnek a jó helyezés megtartásához, így weblapunk forgalmának, üzleti hasznának maximalizálásához.

Ez az oldal: http://keresomarketing.fpn.hu/keresok.htm

Az itt olvasható anyag színvonalas alapszintű bevezetést kíván nyújtani a keresőoptimalizálás területén. Célja, hogy minél többen képbe kerüljenek az internetes marketing e fontos részével kapcsolatban. Ha végigolvasta, és szívesen elmélyülne a részletekben, figyelmébe ajánljuk a következő oldalt: Webni! Keresőoptimalizálás