Nagyon tetszik Sebők Zsolt története a pozitív gondolkodásról.
Csodálatos életük volt. Nem volt szükségük az alvásra, így hát folyamatosan világosságban
éltek. Számukra a szép fogalma nem létezett és természetesen a csúnyáé sem. Ennél fogva
az arcukat és a testüket teljesen egyformának látták. Egyetlen étel létezett számukra, a
nektár. Ebből talán könnyen megérthető, hogy az étkezés sem adott túl nagy örömöt. Az
órák egyformák voltak, már ha voltak egyáltalán órák. Ennek okán nem is nagyon lehetett
különbséget tenni közöttük.
Az Istenek hamar kipróbáltak mindent, ami csak eszükbe jutott és vágytak is rá, de ez még
valamikor a kezdetek legeslegelején történt.
Életük minden egyes pillanata pontosan olyan volt, mint az azt megelőző.
Teljes szeretetben és szétáradó boldogságban élték pillanataikat.
Ki tudja mennyi idő telt el így. Az bizonyos, hogy nagyon sok.
Az egyik pillanatban a vezetőjük egy varázslatos gondolattal állt elő. Arra kérte a
többieket, hogy játszanak jelmezbált.
Mivel az ötlet kidolgozására, az őket körülvevő világ nem volt alkalmas, mert azt
pontosan ismerték, minden szegletéig, az összes benne fellelhető törvényszerűségével
együtt.
Így hát a vezetőjük egy teljes bolygórendszert hozott létre, és bocsátotta rendelkezésre a
játék területéül.
A legtöbben a Földnek elnevezett planétán öltöttek új alakot. És ezzel kezdetét is vette a
nagy játék.
Az istenek, ezt már nagyon élvezték.
Első lépésként létrehozták a különbségtételt, azt hogy a dolgokat megkülönböztetjük
egymástól. Második lépésként a jó és a rossz megismerését is kitalálták.
Ebből aztán, rengeteg vicces helyzetet generáltak, ugratták, mulattatták egymást
századokon keresztül.
Volt, aki széppé tette önmagát, más pedig pont csúnyává. Volt, aki fehérre festette a bőrét,
voltak, akik színesre. Volt aki háborút indított egyetlen „rossz” mondat miatt.
Megjelentek a tendenciák, mely szerint okosnak lenni jobb, mint butának. Gazdagnak
lenni jobb, mint szegénynek. Szépnek lenni jobb, mint csúnyának. Erősnek lenni jobb,
mint gyengének és még sok hasonló vicces különbség.
Szabályok jelentek meg a hagyományok tiszteletéről, az egymással való bánásmód helyi
sajátosságairól és még sok-sok minden másról is, hogy igazán színessé tegyék a játékot.
Élvezték is az istenek ezt az óriási farsangozsdit. Ez abban is megmutatkozott, hogy
eleinte csak néhány szereplővel játszottak, majd mind többen és többen lettek, mára a
bolygó legnagyobb részét elfoglalták. Sőt, már más bolygókra is megkezdték az
áttelepülést.
Még a játék elején esküt ettek, melynek tartalmát egy kicsiny sárga gömbbe zárták és a föld
alá rejtették el.
Úgy érzem jó lenne visszaemlékezni, mi is volt pontosan az eskünk szövege. Annyi azért
bizonyos – és ez megmaradt az emlékeimben -, hogy minden, ami veled történik, csak a
gondolataid világából indulhat ki.
Azt érzem a földben, a vízben, a tűzben és a levegőben, hogy erre az esküre csak
mindannyian egyszerre tudunk majd visszaemlékezni, de ennek az ideje még nem jött el.
A jelmezemben eltöltött évek alatt megfigyeltem sok-sok folyamatot nagyon sok ember
életében. És tudom, hogy rengeteg szereplő van, aki nem élvezi igazán a játékot, pedig
megtehetné.
Bánatának oka, hogy egy sajátos szemüveget hord, melyet egy másik, a játékban szereplő
istenség akasztott a gondolatai közé. Őt – az istenséget – az boldogítja, hogy ha mi
emberek szürkének, félelmetesnek és agresszívnak látjuk, a bennünket körülvevő világot.
Azt is megtapasztaltam, hogy ha le tudjuk csökkenteni szürke gondolatainkat és a
világosakat tudjuk előtérbe helyezni, akkor egy sokkal eredményesebb világot találunk
magunk körül. Egy olyat, ahol a vevők kedvesek, szívesen járnak az általunk vezetett
üzletbe, így több hasznot is termelnek, következményképpen, ahol a kedvesünk szeretettel
és figyelemmel fordul felénk, valamint a gyermekeink az életünk legjobb barátai is egyben.
Sokan teszik fel a kérdést, nekem és kollégáimnak: Hogyan lehet elindulni ezen az úton?
Aki azt mondja, hogy ez nagyon egyszerű folyamat. Őt arra kérem, hogy segítsen nekünk
ezeket a lépéseket megtenni, tudásával, tapasztalataival.
Én azt mondom, hogy előfordulhat, hogy az, amit most javasolok, sok munkát és
figyelmet kíván meg Öntől. Mégis arra bíztatom, hogy vágjon belel, mert megéri a
fáradság.
Három lépésből áll:
1. Vegye észre, amikor bírálatot fogalmaz meg a gondolataiban. (Pl.: hogyan lehet
ilyen, vagy olyan hajszínnel élni? vagy, Ez a bunkó.... csinálta? stb...)
2. Állítsa meg ezt a gondolatot, egyetlen szóval: Csere! (és aztán már ne is mondja ki a
bírálatot.)
3. Nevezze át az adott történést! Tapasztalataim szerint, ez a legnehezebb része.
Azt keressük, hogy az adott történést, hogyan lehetne pozitív szóval illetni. (Pl.: A
csúnya hajszínre = Sajátos, vagy egyéni. J Az elénk vágó autós = mindössze
kalandvágyó. J Az erőszakos vendég = határozott, vagy erős az érdekérvényesítő
képessége.
Ezzel a módszerrel, újra fel lehet lendíteni ennek a világméretű farsangnak a hangulatát.
Létezik egy remek gondolat - amely könnyebbé teszi ezt a változási folyamatot - ami arról
szól, hogy: Mindenki akivel Ön találkozik, egy megvilágosodott, jó lelkű szent ember, akik
csak az Ön fejlődése érdekében játsszák el pl. a figyelmetlen villanyszerelő, a magas
elvárású vevő, vagy a kalandvágyó autós „farsangi szerepét”.
Buktassa le őket! Vegye észre a cselekedeteik mögött megbújó remek ember képét.
Köszönöm, hogy megpróbálja. Mert ezzel én is egy jobb világban élhetek.
Sebők Zsolt
www.penznyelviskola.hu
Apa tölthetek neked is a nektárt? Kérdezte a gyermekek istene. Természetesen. Hangzott
a válasz....
Ez még abban az időben történt, amikor csak istenek éltek a világegyetemben.
Csodálatos életük volt. Nem volt szükségük az alvásra, így hát folyamatosan világosságban
éltek. Számukra a szép fogalma nem létezett és természetesen a csúnyáé sem. Ennél fogva
az arcukat és a testüket teljesen egyformának látták. Egyetlen étel létezett számukra, a
nektár. Ebből talán könnyen megérthető, hogy az étkezés sem adott túl nagy örömöt. Az
órák egyformák voltak, már ha voltak egyáltalán órák. Ennek okán nem is nagyon lehetett
különbséget tenni közöttük.
Az Istenek hamar kipróbáltak mindent, ami csak eszükbe jutott és vágytak is rá, de ez még
valamikor a kezdetek legeslegelején történt.
Életük minden egyes pillanata pontosan olyan volt, mint az azt megelőző.
Teljes szeretetben és szétáradó boldogságban élték pillanataikat.
Ki tudja mennyi idő telt el így. Az bizonyos, hogy nagyon sok.
Az egyik pillanatban a vezetőjük egy varázslatos gondolattal állt elő. Arra kérte a
többieket, hogy játszanak jelmezbált.
Mivel az ötlet kidolgozására, az őket körülvevő világ nem volt alkalmas, mert azt
pontosan ismerték, minden szegletéig, az összes benne fellelhető törvényszerűségével
együtt.
Így hát a vezetőjük egy teljes bolygórendszert hozott létre, és bocsátotta rendelkezésre a
játék területéül.
A legtöbben a Földnek elnevezett planétán öltöttek új alakot. És ezzel kezdetét is vette a
nagy játék.
Az istenek, ezt már nagyon élvezték.
Első lépésként létrehozták a különbségtételt, azt hogy a dolgokat megkülönböztetjük
egymástól. Második lépésként a jó és a rossz megismerését is kitalálták.
Ebből aztán, rengeteg vicces helyzetet generáltak, ugratták, mulattatták egymást
századokon keresztül.
Volt, aki széppé tette önmagát, más pedig pont csúnyává. Volt, aki fehérre festette a bőrét,
voltak, akik színesre. Volt aki háborút indított egyetlen „rossz” mondat miatt.
Megjelentek a tendenciák, mely szerint okosnak lenni jobb, mint butának. Gazdagnak
lenni jobb, mint szegénynek. Szépnek lenni jobb, mint csúnyának. Erősnek lenni jobb,
mint gyengének és még sok hasonló vicces különbség.
Szabályok jelentek meg a hagyományok tiszteletéről, az egymással való bánásmód helyi
sajátosságairól és még sok-sok minden másról is, hogy igazán színessé tegyék a játékot.
Élvezték is az istenek ezt az óriási farsangozsdit. Ez abban is megmutatkozott, hogy
eleinte csak néhány szereplővel játszottak, majd mind többen és többen lettek, mára a
bolygó legnagyobb részét elfoglalták. Sőt, már más bolygókra is megkezdték az
áttelepülést.
Még a játék elején esküt ettek, melynek tartalmát egy kicsiny sárga gömbbe zárták és a föld
alá rejtették el.
Úgy érzem jó lenne visszaemlékezni, mi is volt pontosan az eskünk szövege. Annyi azért
bizonyos – és ez megmaradt az emlékeimben -, hogy minden, ami veled történik, csak a
gondolataid világából indulhat ki.
Azt érzem a földben, a vízben, a tűzben és a levegőben, hogy erre az esküre csak
mindannyian egyszerre tudunk majd visszaemlékezni, de ennek az ideje még nem jött el.
A jelmezemben eltöltött évek alatt megfigyeltem sok-sok folyamatot nagyon sok ember
életében. És tudom, hogy rengeteg szereplő van, aki nem élvezi igazán a játékot, pedig
megtehetné.
Bánatának oka, hogy egy sajátos szemüveget hord, melyet egy másik, a játékban szereplő
istenség akasztott a gondolatai közé. Őt – az istenséget – az boldogítja, hogy ha mi
emberek szürkének, félelmetesnek és agresszívnak látjuk, a bennünket körülvevő világot.
Azt is megtapasztaltam, hogy ha le tudjuk csökkenteni szürke gondolatainkat és a
világosakat tudjuk előtérbe helyezni, akkor egy sokkal eredményesebb világot találunk
magunk körül. Egy olyat, ahol a vevők kedvesek, szívesen járnak az általunk vezetett
üzletbe, így több hasznot is termelnek, következményképpen, ahol a kedvesünk szeretettel
és figyelemmel fordul felénk, valamint a gyermekeink az életünk legjobb barátai is egyben.
Sokan teszik fel a kérdést, nekem és kollégáimnak: Hogyan lehet elindulni ezen az úton?
Aki azt mondja, hogy ez nagyon egyszerű folyamat. Őt arra kérem, hogy segítsen nekünk
ezeket a lépéseket megtenni, tudásával, tapasztalataival.
Én azt mondom, hogy előfordulhat, hogy az, amit most javasolok, sok munkát és
figyelmet kíván meg Öntől. Mégis arra biztatom, hogy vágjon belel, mert megéri a
fáradság.
Három lépésből áll:
1. Vegye észre, amikor bírálatot fogalmaz meg a gondolataiban. (Pl.: hogyan lehet
ilyen, vagy olyan hajszínnel élni? vagy, Ez a bunkó.... csinálta? stb...)
2. Állítsa meg ezt a gondolatot, egyetlen szóval: Csere! (és aztán már ne is mondja ki a
bírálatot.)
3. Nevezze át az adott történést! Tapasztalataim szerint, ez a legnehezebb része.
Azt keressük, hogy az adott történést, hogyan lehetne pozitív szóval illetni. (Pl.: A
csúnya hajszínre = Sajátos, vagy egyéni. J Az elénk vágó autós = mindössze
kalandvágyó. J Az erőszakos vendég = határozott, vagy erős az érdekérvényesítő
képessége.
Ezzel a módszerrel, újra fel lehet lendíteni ennek a világméretű farsangnak a hangulatát.
Létezik egy remek gondolat - amely könnyebbé teszi ezt a változási folyamatot - ami arról
szól, hogy: Mindenki akivel Ön találkozik, egy megvilágosodott, jó lelkű szent ember, akik
csak az Ön fejlődése érdekében játsszák el pl. a figyelmetlen villanyszerelő, a magas
elvárású vevő, vagy a kalandvágyó autós „farsangi szerepét”.
Buktassa le őket! Vegye észre a cselekedeteik mögött megbújó remek ember képét.
Köszönöm, hogy megpróbálja. Mert ezzel én is egy jobb világban élhetek.
Sebők Zsolt
www.penznyelviskola.hu
