Az alábbiakban Hajdú Miklós kérdéseit teszem közzé, amelyeket lehet szépen gyarapítani. Te mit kérdeznél a helyemben a PSZÁF szóvivőjétől?
- Nem úgy találja-e, hogy a PSZÁF tevékenysége aszimmetrikus, amennyiben szinte csak a „hitelkárosultakkal” foglalkozik, azokkal, akik eladósodás helyett félretettek és megtakarításaikat befektették, egyáltalán nem, vagy alig? Pedig a befektetési termékek területére ugyanúgy jellemző a fogyasztók megtévesztése, mint a hitelezésre. Csak az a különbség, hogy amíg a hitelügyletek esetében 2008 ősze óta számos jogszabály(módosítás) született ennek megakadályozására, addig a befektetési termékek tekintetében gyakorlatilag változatlan maradt minden. Utóbbiak esetén még mindig száz oldalt meghaladó apró betűs szabályokban (pl. befektetési alapok kezelési szabályzatai) bújtatják el a csapdákat, és probléma esetén azokra hivatkoznak.
- Ez év február 21-én a PSZÁF együttműködési megállapodásokat kötött „stratégiai partnereivel”, amelyek között kizárólag pénzügyi- és befektetési szolgáltatók valamint ezek érdekképviseletei (Bankszövetség, BAMOSZ) találhatók. A fogyasztók érdekképviseletei nem számítanak stratégiai partnernek?
- A PSZÁF egy 2006 áprilisi tanulmányában szinte pontosan előre látta azt, ami 2008 őszén az ingatlanalapokkal történt. Mit tettek ennek elkerülése érdekében?
- Ellenőrzi-e a PSZÁF az ingatlanalapok által megbízott ingatlanértékelőket, azok értékelési módszereit és számításaik helyességét? Ha igen, hogyan?
- Az ominózus 2008 november 7-i felfüggesztő határozatról döntő tárgyalás előkészítő iratai egy jogerős ítélet folytán birtokunkban vannak. Ezek között egy sincs, amely a felfüggesztést és az alapkezelők szabályzatmódosításra kötelezését akár csak érintené – számos más javaslattal szemben. Hogyan és miért történhetett mégis, hogy a viszonylag rövid tárgyalásról úgy álltak fel a résztvevők, hogy már kész volt a felfüggesztő határozat?
- Az új Psztv. tovább szűkítette a PSZÁF esetlegesen jogsértő határozatai elleni jogorvoslat lehetőségét, mivel a 46. § (3) értelmében ehhez már nem csak a közvetlen károkozás előfeltétel, hanem az is, hogy a kárt okozó határozat törvénysértését előbb közigazgatási perben jogerősen kimondják. A közigazgatási perek állandó gyakorlata szerint viszont ilyen pert csak az indíthat, aki a Felügyelet eljárásában ügyfélnek minősül (pl. az ingatlanalapok károsultjai nem minősültek annak). Eddig a közigazgatási perekben a PSZÁF jogi képviselője arra a felvetésre, hogy ily módon nincs jogorvoslati lehetőség a Felügyelet eljárásával szemben, arra hivatkozott, hogy dehogynem, erre szolgál a polgári peres (kártérítési) eljárás. Most ez a lehetőség is megszűnt. Ezzel a PSZÁF lett az egyetlen olyan közigazgatási szerv Magyarországon, amelynek az eljárásával szemben nincs helye jogorvoslatnak, azaz „csalhatatlan”. Egyetért ezzel a minősítéssel?
- A mostani (Jóska által felvett) beszélgetés döntően a vidéki fogyasztóvédelmi irodákról szólt. Miért úgy írták ki ezek létesítésére a pályázatot, hogy azon csak legalább három éve bejegyzett civil szervezetek vehettek részt? Rendelkeznek-e ezek az irodák befektetési kérdésekben járatos szakemberekkel?
- Olvassa-e a www.csakigazat.blog.hu bejegyzéseit, és ha igen, mi a véleménye róluk?
Köszönet Hajdú Miklósnak a remek kérdésekért!
