Újjászületés Ünnep – A Csillag Alsó Világ Hatodik Napjának középpontja, 2009. május. 9-11
Carl Johan Calleman
A jelenlegi helyzetünk megértéséhez a Maya Naptár szerint, úgy vélem, kissé vissza kell tekintenünk és meg kell néznünk, mi történt a Csillag Alsó Világ legutóbbi váltási pontjainak legfontosabbikán (lásd 1. Ábra). Egy ilyen nagyon fontos pont volt az ötödik éjszaka kezdete, 2007. november. 19-én. A Maya Naptár és a Tudatváltások c. könyvemben, mely 2003-ban íródott, a gazdasági helyzet tárgyalását (233 old. az eredetiben) a következő előrejelzéssel fejeztem be, mely e ponthoz kapcsolódik: „A formájától függetlenül, a legnagyobb eséllyel egy ilyen [pénzügyi] összeomlás akkor következhet be, amikor az Ötödik Éjszaka kezdődik, 2007 novemberében [pontosabban szólva 19-én].” *. Ezen előrejelzés azon a tényen alapult, hogy a világmindenség történetében az ötödik éjszakában volt az idő, amikor a régi rendet elérte az összeomlás. Ma már, amikor a közgazdászok egyetértenek abban, hogy a gazdasági hanyatlás 2007. decemberében kezdődött (lásd 2. ábra), visszatekintve láthatjuk, milyen hallatlanul pontosak lehetnek az előrejelzések, ha az igazi Maya Naptár alapján állnak. Igaz, hogy a belőle vett előrejelzések nincsenek köbe vésve, mégis elmondják, melyek azok az időszakok, melyek előmozdítanak bizonyos tevékenységeket és elme-kereteket.
* Ford. Lefordította ezt a könyvet 2008 nyarán, de máig sem talált hozzá kiadót
Egy második nagyon fontos váltópont jelöli a hatodik nap kezdetét – 2008. november. 12-én – amikor, egy héttel korábban, Obama-t amerikai elnökké választották; elmondhatjuk, hogy az újjászületés hatóereje megmutatkozott. E kezdés pontos időpontja is előre volt jelezve, amit Yohalticitl a születés istennője jelképez. Barack Obama történetesen a 9 Ben (=nád) maya nap-jelében született, ami megegyezik az Egyesült Államok születésnapjával, 1776. július. 4-ével, és így jelentős szerepet játszik az adott nemzet történetében, miszerint egy teljes kört hoz létre. Az átlátható kormányzásra irányuló szándéka, és hogy barátságosabb és egyenlőségen alapuló viszonyt akar fenntartani a többi nemzettel, okvetlenül üdvözlendő ellentétben áll számos elődjével. Ezért az erkölcsi értékek újjászületésének érzete lengi körül, ami nagyobb mérvű nyitottságot hoz létre a világméretű egység irányába.
Mindazonáltal, vegyük észre, hogy a gazdaság nem indult újra felfelé a hatodik nap kezdetével. Ennek okait különböző szinteken érthetjük meg. Az egyik gazdasági természetű, amennyiben a módszer, hogy a folyamatos gazdasági növekedést a hitelek növelésével biztosítjuk, mára már valószínűleg kimerült. Mindenki, aki kölcsönt vesz fel, tudja, hogy ez azt jelenti, hogy a jövőtől veszi az erőforrásokat és már elértük azokat a határokat, ameddig ezzel még nyomulni lehet. A megértés másik szintje, hogy megértsük a világmindenség terv jelenlegi fejlődési szintjét a Csillag Alsó Világban, amelynek nem a gazdasági és műszaki fejlődés az elsődleges célja. Éppen ellenkezőleg, a Csillag Alsó Világ szándéka az emberi látókör kitágítása egy egész-séges nézőpont felé, amelyben odafigyelünk az egész teremtésre és az egész bolygóra, amivel a világgazdasági rendszer egyre nagyobb ellentétbe kerül. Tehát jó okunk van komolyan feltenni a kérdést, hogy a világ valaha is újra meg fog-e élni egy tartós gazdasági növekedési időszakot, habár a tömegtájékoztatás folyamatosan arról beszél, hogy, majd amikor a visszaesésnek vége lesz, és a világ pénzemberei és kormányzói, Obama is, olyan intézkedéseket hoznak, melyekről azt mondják, hogy ilyen hatásuk van.
Amit ma próbálnak a növekedés újraindítása érdekében, nem más, mint, hogy a pénzembereknek adják az adófizetők pénzét, hogy aztán ezek újra kölcsönadják adófizetőknek ugyanazt a pénzt, amit tőlük kaptak. Ez úgy hangzik, mint egy tréfa. Az a tény, hogy sokan elfogadták, hogy ez szükséges, és, hogy sokkal összetettebb, mintsem a hétköznapi ember megértse, azt mutatja, hogy még mindig milyen nagy a bizalom a régi módszerek iránt. Az emberek többsége magától értetődőnek tekinti, hogy valamikor a jövőben, megint lesz egy időszak, melyben a gazdaság növekedni fog, ennek az az oka, hogy ők a Bolygói Alsó Világban születtek. Ennek dacára, ha megvizsgáljuk a Bolygói Alsó Világ hullámmozgását, és annak a tudatunkat kormányozó hatását i.sz. 1755 és i.sz. 1999 között, láthatjuk, hogy a gazdasági növekedés és visszaesés időszakai a napok és éjszakák váltakozásával közvetlen összefüggésben vannak. A napok fellendülést, az éjszakák visszaesést jelentettek az ipari gazdaságban. A Bolygói Alsó Világnak ugyanez a hullámmozgása pontosan átemelkedett a Csillag Alsó Világ ötödik éjszakájába, amely 2007. november. 19-én kezdődött. Ezek után a jelen helyzetben bárki is újraindíthatná-e a gazdasági növekedést? Én személyesen nem hiszem, hogy ez a helyzet, kivéve talán korlátozott területeken és korlátozott mértékben. A hanyatlás talán valamennyire lassulhat a mostani hatodik napon, de valószínűleg erőteljesebbé válik a hatodik éjszaka kezdetének közelében, 2009. november. 7. táján. A mostani Csillag Alsó Világ célja tehát eltér a Bolygói Alsó Világétól, ez elsősorban az egész-séges, egyetemes és egyenlőségre törekvő gondolkodáson alapuló viszonyok bevezetése a világban, amely a nemek, nemzetek, fajok és vallások egyenlőségen alapuló viszonyában nyilvánul meg bolygó-szerte (és ténylegesen a világegyetemben, de erről keveset tudunk). Ha úgy tetszik, az egész Bush korszakot úgy tekinthetjük, hogy lezárta ezen tudat megnyilvánulását.
Tehát, miközben úgy érzem, hogy a Maya Naptár hatóerőinek befolyása alatt állunk (másként lehetetlen volna előre jelzéseket tenni), azt is érzem, hogy a választásaink és a különböző vezetők választásai befolyásolják ezek megnyilvánulását. Vagyis, a Bush korszak bizonyos politikái, például, akár súlyosbíthatták is a helyzetet. Ettől függetlenül, úgy érzem, ezer oka van, hogy meglehetős nehézségeket jelezzek előre sok egyén számára, akik most elveszthetik a munkahelyüket, magánvállalkozásukat, otthonukat és sokaknak, akiknek ugyanilyen körülményekkel kell szembenézniük az eljövendő időkben. Egy másik bolygóról való megfigyelő, viszont kissé másfajta nézőpontból tekintene ugyanerre a helyzetre. Ő úgy láthatná a szüntelen gazdasági növekedés végét, mint annak a jelét, hogy van remény, hogy a bolygó rákfenéje kezd visszahúzódni, és van remény, hogy az emberiség ténylegesen tovább él, és beteljesíti a célját. E nézőpontból úgy tekinthetjük, hogy a világmindenség terv most egy védelmező működésmódot állított a Földre, mivel egy dologban biztosak lehetünk; ha a növekvő gazdaság véget nem ér, akkor a föld fog véget érni. Senki sem tudja megmondani, hogy ez mitől következik be, a földmérvű felmelegedéstől, az óceáni élet kimerüléséből, az esőerdők kiirtásától, a méhek eltűnésétől vagy valami mástól. Valójában nem is kell tudnunk, hogy mi tudná beindítani a bolygói életrendszer ilyetén összeomlását, mivel a felismerni való lényeg az, hogy egy környezeti fenyegetést sem tekinthetünk különállónak. Közös gyökerük egy olyan gazdaságban van, amely hosszú ideig a szüntelen növekedésre alapozott és most, a Csillag Alsó Világ által elhozott tudat-keret arra késztet bennünket, hogy nézzünk szembe ennek következményeivel.
Úgy érzem, ez azt jelenti, hogy az előttünk álló években várhatóan igen nehéz személyes választási kényszerekkel kell szembenéznünk, melyekre általában nem lesz egyszerű megoldás. „Ha nem gondoskodom magamról, akkor ki fog? De, ha nem törődöm a nagyobb egésszel, akkor ki vagyok?” Természetesen hibáztathatjuk a gazdasági hanyatlást, a pénzembereket és másokat, akik olyan gazdaságot teremtettek, amely oda vezetett, hogy feléljük a jövő erőforrásait. Ez persze nem sokat változtat, és valószínűleg igen nehéz olyasvalakit találni, aki így vagy úgy, nem húzott ebből valamekkora anyagi hasznot. Tehát, néhány kivételtől eltekintve, az emberek nem akartak önkéntesen véget vetni a növekedésnek.
Akkor hát mit kell tennünk ebben a helyzetben? – kérdezhetjük. Ha a gazdaság többé nem fog emelkedni, mi fog megjelenni a helyében? Sokan felismerik, hogy át kell térni egy fenntartható gazdaságra, valami olyanra, amit az emberiség nem tapasztalt már 5000 éve. Ez visszatérést jelentene a kettősségtől mentes Édenkertbe, egy új, magasabb szintű egyensúlyban a természettel, olyan átmenetet, amit sokan a gondolkodás szintjén nagyon nehezen felfoghatónak vagy egyáltalán felfoghatatlannak találnának. Pl. tudnunk kell a tényt, hogy a világ egyetlen vezetője vagy közgazdásza sem érvel az olyan gazdaság mellett, ami fenntartható lenne. Ez idáig, igen kevesen kezdtek még csak gondolni is rá, hogy nem lesz felszálló ág a gazdaságban, és mire ez pirkadni kezdene az emberek fejében, addigra mindenféle elkeseredett cselekedetek és társadalmi nyugtalanságok tanúi lehetünk, amelyek a különböző művelődési körökben különböző alakot ölthetnek. Valószínűleg számos rangsorra épülő rendszer össze fog omlani.
Meg fog-e jelenni ekkor a fenntartható gazdaság? Nos, a Maya Naptárban nincs erre válasz. Mindazonáltal ilyen közösségi választás fényében, amely meghatározza az emberiség sorsát, egyszerű ostobaságnak tűnik hallani, mikor az emberek azt állítják, hogy a Maya Naptár a világvégét jósolja a mágneses sarokváltások, égitestek, természeti csapások, napfoltok vagy egyéb rajtunk kívül álló fizikai jelenségek következtében. A valóság az, hogy a Maya Naptár a tudat fejlődését írja le, és nem jósol semmit a jövővel kapcsolatban, kivéve azt, ami, közvetlen vagy közvetve, magukból az emberi lényekből árad ki. Ugyanaz más szavakkal kifejezve, nem történnek „tudatváltások” ezen a bolygón, amik rajtunk kívül történnének. A gazdaság hanyatlásának pontos idejét azért lehetett előre jelezni a Maya Naptárból, mert ez az emberi viselkedés eredménye volt, amit a Világmindenség Életfájával való együtt rezgés szabályoz. A Világmindenség Életfája, a maya és más hagyományok szerint, egy mérhetetlenül magos értelem a világmindenség közepén, a Hunab-Ku, amely kvantumugrásokat végez a naptárban meghatározott váltási pontokon. A tudomány nemrég (2003) tárta fel, hogy létezik a világegyetemnek egy ilyen központi tengelye, ami, úgy hiszem, minden idők legtöbb következményével járó felfedezése, és alakítani fogja az eljövendőket, The Purposeful Universe (Inner Traditions, December 2009). A Világmindenség Életfájáról kiáradó erőhatások hozzák egy időbe a fejlődést a világmindenség minden szintjén. Mi is együtt rezgünk vele, és a kvantum váltásaival, és ez ihlet bennünket, hogy a világunkat a világmindenség terv hét napból és hat éjszakából álló hullámmozgása szerint teremtsük.
E nézőpontból az „ítélet napjáról” szóló beszéd, amit a Hystory Channel és a hollywoodi filmek mutogatnak, egyszerűen képtelenségnek tűnik a Maya Naptár ismerői előtt. Az efféle gondolkodás pusztán a félelem elültetését szolgálja és eltereli a figyelmünket a szemünk előtt lévő kérdésekről. Még, ha igaz is lehet, hogy a föld bevégződik, ha képtelenek leszünk sikeresen áttérni egy fenntartható gazdaságra, ez nem egy előre meghatározott „ítélet napja” miatt következne be. Az efféle csapás inkább valami olyan lesz, amit az emberiség közösségben hozott magára (egyesek nagyobb felelősséggel, mint mások). Ha bekövetkezik, akkor az lesz az oka, hogy semmibe vettük a Maya Naptár üzenetét, ami úgy szól, hogy arra vagyunk szánva, hogy átmenjünk a béke és egység állapotába. Egy kétezer-valahányban eljövendő időpontra kivetített félelmek vagy álmok olyan gondolkodásmódot jelentenek, ami, úgy hiszem, elveszti az erőnket és leveszi a vállunkról a felelősséget, hogy jelen tetteinkkel mi határozzuk meg az események sorát.
Az efféle kivetítések helyett, úgy érzem, a szándékainkat és cselekedeteinket a Maya Naptár azon változó hatóerőire kell alapoznunk, melyeket az adott pillanatban átélünk, és arra kell figyelnünk, hogy azok most milyen szándékokhoz adnak belső megerősítéseket. Ezeket a különböző Alsó Világok között fennálló párhuzamosságok alapján érthetjük meg, a gazdasági visszaesés kezdésének pontos előrejelzéséhez hasonlóan. Ezt az 1932-es év hasonlatosságára alapoztuk, ekkor kezdődött a Bolygói Alsó Világ Ötödik éjszakája, ami a világméretű Nagy Gazdasági Válság kezdete volt. Ugyanilyen okoskodással párhuzamot vonhatunk különböző Alsó Világok között, és áttekinthetjük a mostani helyzetünket, ahogy a Csillag Alsó Világ hatodik napjának középpontja, 2009. május. 11. (10 Ahau) felé közeledünk, és a folytatást a második részben, egészen 2009. november. 7-ig. A váltás időpontja párhuzamban áll az 1962-es évvel (amely a Bolygói Alsó Világ hatodik napjának középpontja volt) és az időszak második fele 1962-1972 közé esett. Idézzük vissza, mi történ ezen időszakban. 1962 volt a Kubai Fegyverválság éve, egy olyan váltópont, ahonnan a Hidegháború kezdett olvadni, és az év, mely után a Beatles jelenség kirobbant. Abban a kiváltságban volt részem, hogy ez időben, Angliában voltam és első kézből szerezhettem a tapasztalatot, mielőtt tovább mentem Európa legtöbb részébe és később az Egyesült Államokba. Itt nem a zenei jelenség, mint olyan, jelenti a fő hangsúlyt, hanem ez volt a kezdete egy olyan mélyreható újítási hullámnak, amely hatalmas művelődési újjászületést hozott létre és olyan társadalmi kísérletezést, amely végigsöpört a világon a 68-as májusi, franciaországi Virág-hatalomtól, a hippikig és az Egyesült Államok békemozgalmaiig. Ez a mozgalom a különböző országokban különböző jelleget öltött, de az egész világon igencsak egy időben zajlott. Az a vágy vezérelte, hogy az „intézményes” ellenőrzés alól kibújva kipróbálja az élet új módjait, és az élet egyetlen területén sem fogadták el a hatalmat magától értetődőnek. Lehet, hogy ma néhány jelenségét túlzottnak tekintjük, mint pl. a kínai kulturális forradalmat, de tény marad, hogy mai korunk nyíltságának és egyenlőségének legnagyobb részét annak köszönheti, amit e korban teremtettek.
Nem kell mondani , hogy a mai világ jelentősen eltér az 1962-estől, ha másban nem, hát egy másik Alsó Világ uralja, ahol a gazdasági növekedés erőltetett. Ezért úgy látom, hogy pont erre a vizsgálódó megközelítésre van szükség a mostani időben, mikor a legfőbb kihívás a fenntartható gazdaság gyökereinek megteremtése. Minden válságos idő tápot ad az új teremtőkészségnek, amely az önszerveződő közösségek számos alakzatát veheti fel, melyek kikerülik az uralkodó tekintélyrendszerek hatalmát. Továbbá, ha a gazdaság hanyatlását előre lehetett jelezni a Maya naptár alapján, okunk van rá, hogy gyanítsuk, az Életfa, az előttünk álló időben, támogatni fogja a gyökeres teremtőkészség fokozódását a hátralévő időben. Már világossá vált, hogy a jelenlegi helyzetben a régi módok általában nem az emberekért működnek és valami újnak kell megjelennie. Úgy érzem, hogy, ha ezt nem értjük meg most, akkor a hatodik éjszaka folyamán, 2009. november. 7 és 2010. november. 2 között fog határozottan világossá válni, hogy a növekvő gazdasághoz visszatérni nem lehetséges. Ennek okáért meghívjuk Önöket, vegyenek részt egy világméretű szemlélődésben május. 9-11-én, amely a fenntartható gazdaság megteremtésére összpontosít 5000 év után először. Ez egy olyan szándék, amelyet milliók osztanak, de egészen más helyzetet hoz, ha azt látjuk, hogy világméretekben felülmúlja növekvő gazdaság elvét.
Amit tehetünk az, hogy e szemlélődésben megnézzük, mivé kell válnunk, hogy ez megtörténjen. Azt is hiszem, hogy a Világmindenség Életfájára irányuló növekvő figyelem, amiben jelenleg csak a föld népességének elenyésző kisebbsége osztozik, segíteni fog egy növekvő együttérzés létrehozásában, amire nagy szükség lesz, amikor az emberiség új módszereket keres az erőforrások, munkahelyek, stb. elosztásában. Tehát arra van szükség, hogy a részvétel, együttműködés és együttérzés szelleme színezze a világméretű szemlélődést a Hatodik nap középpontjában, 2009. május. 9-11-én. Amennyiben az új módszerek nem testesítik meg ezt az együttérzést és együttműködést, akkor valószínűleg csak újrateremtik a régit. Nyilvánvaló, hogy egy világméretű szemlélődés önmagában nem oldja meg az emberiség nehézségeit. De igenis segít! A Világmindenség Életfájához való kapcsolódásra összpontosítva, amely a maya és egyéb ősi regékben az emberiség által átélt korszakok mögött áll, segíthetünk megteremteni a szükséges együttérzést, hogy beteljesíthessük a célunkat, ami a legmagasabb szintre emelkedik az Ahau 13 hatóerején, 2011. október. 28-án. A világméretű szemlélődésben arra összpontosíthatunk, hogy buzdítsuk azt a gyökerekben lévő teremtőkészséget, amelyre szükség lesz, hogy átlépjünk a fenntartható Édenkertbe,* amely, erről a magam részéről meg vagyok győződve, a világmindenség terv célja.
* ParaDicsHon
Carl Johan Calleman,
Seattle, 9 Reed (April 14, 2009)
A Világmindenség Szintű Újjászületés Belső Létsíkjai;
Választás és átalakulás az élet védelmében egy rohamosan változó világban.
Joseph R. Giove
Az Újjászületés Ünnep, 2009. május. 9. és 11. között, olyan emberek világméretű együttműködése lesz, akiknek közös ügye az együttérzés. Egyesítjük közös bölcsességünket és erőnket, hogy üdvözöljük az új világmindenség szintű születést, amit a Maya Naptár ebben a fontos időszakban jelöl meg. 2004-ben együtt teremtettük az Egyező Összerendeződést. 2007-ben, az Ötödik Nap Középpontján, az Áttörés Ünnepen dicsértük és ünnepeltük a Női Istenséget, aki mi vagyunk, és a világ. Tavaly a Nyári Napfordulón a Női és Férfi Istenséget Szent Egyesülésre magunkba hívtuk az Egy Egyesülése, Világméretű Éden eseményében. Most abban a megtiszteltetésben részesülünk, hogy ünnepelhetjük valami újnak a születését, amit egy éve még el sem képzelhettünk. Ünnepeljük az Isteni Terv Újjászületését a teremtésben és magunkban. Csatlakozz hozzánk, nézd meg a http://www.commonpassion.org/-t, ahol többet is megtudhatsz.
Szemmel láthatólag a jelenlegi ügyeink elsődlegesen a világméretű gazdasági szétolvadásra és a világméretű felmelegedésre összpontosítják figyelmünket, e két szókép jól illik korunkra. Ezek természetesen összefüggésben vannak a személyes életünkkel is: elveszett munkahelyek és otthonok, a kényelmünket és kenyérkeresetünket megalapozó rendszerek nagyarányú kiesése, a jövőbeni gazdasági növekedés reményének gyengülése, félelem életterünk összeomlásától és egy általános rossz közérzet a világ állapotával kapcsolatban.
Viszont, ahogy Carl fentebb kifejtette, a fejlődés előre mozdulása most a tudat tartományában van, a tudatunk az, ami fejlődik, az élet minden tudatával együtt. Ennek fényében javunkra szolgál, ha megnézzük e külső változások belső létsíkjait is. Itt nemcsak a vigaszt találjuk, és a szellemi megalapozottság enyhelyét, hanem egy szilárd talajú ösvényt, amely, tudatosan és könnyedén átvisz bennünket ezeken az izgalmas időkön, melyek bővelkednek a lehetőségekben és alkalmakban.
Világos, hogy a bolygó jelenlegi felmelegedését és a gazdaság szétolvadását olyan tudat eredményezte, amely arra az emberi tevékenységre adott útbaigazítást, ami mostani helyzethez vezetett. 1) A világméretű felmelegedés tekintetében, olyan tudat, amely elkülönült a környezetétől és érzéketlen a környezetre gyakorolt saját hatásától; 2) A gazdaság tekintetében, olyan tudat, amely a környezetével kapcsolatban elkülönült a saját értékétől és elvesztette a saját értékének erejét . Míg a felületen ezek független jelenségek, valójában mélységesen összefüggnek, és olyan következményeket hordoznak az egészre vonatkozólag, amelyek különösen fontosak a korunk számára. Szerencsénk, mindazonáltal, ahogy Carl kimutatja, hogy a „tudat” változik és fejlődik; a világmindenség erői irányítják, melyek mélyen be vannak ágyazva a világmindenség központi Értelmébe, amelyet egyesek Istennek, Allahnak, Brahmannak, Egyetemes Értelemnek, Nagy Szellemnek vagy Hunab-Ku-nak /Hunapu/ hívnak. Ez az Értelem egész-ségben benne fészkel mindegyikünkben. Most ez szólít bennünket, hogy bízzunk „Benne,” és működjünk együtt a fejlődéssel.
Kitekinthetünk Rajta keresztül… és Felé, és megtelhetünk áhítattal, jóindulattal, alázatossá válhatunk a Szépségtől, Igazságtól, Kegyelemtől, Összhangtól, Bőségtől, Isteni Egyensúlytól és Szeretettől. Vagy elrejthetjük Őt, a torzult teremtésre és emberi mivoltunk kisebb megnyilvánulásaira összpontosítva, amit a töredezett, elkülönült, kapzsi, önmagába fordult tudat eredményezett. Szerencsére a tudatunk egész-ségben fejlődik az Isteni Kegyelem által – a világmindenség e kiáradása által – és nem kell azon rágódnunk, hogy a jövő pusztán a múlt előrevetítése. Valójában a szellem és a Maya Naptár egyik legnagyobb betekintése a következő: a megnyilvánult világunk fölé emelkedő hatóerők egy isteni terv mentén változnak, melyre tudatosan ráhangolódhatunk, és ezt megtéve, az isteni tervvel egy nagyobb tökéletesség felé haladunk. Más szavakkal, nem a volt világ igazítja útba az új világot. Az új világot és az új életünket azok a hatalmas erők igazítják útba, melyek a világmindenség létsík-közi teremtő magjából és értelméből folytonosan áradnak. A Nagy Bumm többé már nem fogható fel, mint pusztán történelmi esemény, ellenkezőleg, ez egyben a végső jelen pillanat, A Szent Pillanat: az új Fény örök születése az élő világmindenség Teremtő Szívéből és Elméjéből. Megteremtve az együtt rezgést e Szívvel - Elmével, együttműködünk, és ezzel felélénkítjük a teremtés világmindenség tervét. Az Újjászületés Ünnep egyezményes szándékának magja, amelyben mindannyian osztozunk, a következő lesz: Egy rezgésben VAGYOK az Élő Világmindenség Teremtő Szívével – Elméjével. VAGYOK az Élő Világmindenség Teremtő Szíve – Elméje.
Lélegezz be miközben a szemöldökön keresztül* nézel: Egy rezgésben VAGYOK az Élő Világmindenség Teremtő Szívével – Elméjével.
*Így szól az eredeti, ford. javasolja, hogy a “harmadik szemen keresztül nézz kifelé…”
Lélegezz ki és mosolyogj: VAGYOK az Élő Világmindenség Teremtő Szíve – Elméje.
Akik a lehullóra, elolvadóra, lebomlóra összpontosítják a figyelmüket – arra, amit már nem támogatnak az új fejlődés hatóerői – csüggedtté, félénkké, szűkségben gondolkodóvá válnak, féltékenyek lesznek a lehetőségekre, erőforrásaikat megtartják maguknak, és közömbössé válnak a cselekedeteik másokra és a környezetre gyakorolt hatása iránt. Ezt a viselkedést a fejlődés mélyben húzódó indíttatásai már nem támogatják. Minden rendszer, legyen akár személyes, társadalmi, gazdasági, politikai, oktatási, kereskedelmi vagy egészségügyi természetű, amely a szűkösség, elkülönülés, kapzsiság, elnyomás, ellenőrzés, egyensúlytalanság, erő, ellentét, stb. sajátságaira alapult, elvesztette az őt támogató hatóerőt, és szétfoszlik a semmibe, ahogy mondani szokás. Úgy legyen és, tisztelettel, csakhogy megszabadultunk tőle.
Ami most jelenik meg… amit a fejlődés új erőhatásai igenis támogatnak, az azok az emberek, akik olyan rendszereket teremtenek, amelyek alapját az együttműködés, összhang, a természetben bennfoglalt bőség, az egyenlőség tudata, az összekötődés, kölcsönös összefüggés, és egymás mellé rendeltség kifejezett és kitörölhetetlen természete jellemez. Ártatlan szemekkel körülnézve őrömmel fedezhetjük fel:
a társadalmi hálózatok tömeges burjánzását, amely beszivárgott a társadalom és a kereskedelem minden megjelenésébe;
az együttműködést lehetővé tevő műszaki megoldásokat, amelyek átlépik a földrajzi-politikai, gazdasági és világnézeti vonalakat.
a tömeges „zöldítő” mozgalmakat, amelyek növelik a figyelmünket a környezetre gyakorolt hatásunk irányába, bíztató és teremtő tervezeteket fejlesztenek ki világszerte a természettel való egyensúlyunk helyreállítására.
Ingyenes és fenntartható energiaforrásokat, melyek lassan utat törnek a köztudatba;
új üzlettársi kapcsolatok alakulását a régi versenytársak között;
világméretű programozó közösségek által „nyílt forráskódú” mintában „ingyen” fejlesztett szoftvereket
megosztott elgondolásokat, és új gazdasági mintaképeket, amelyek világszerte virágzanak a közösségekben, kialakítva a pénznemek és az értékcsere újfajta formáit az egyének között, amelyben nincs szükség központi bankra vagy kormányzati ellenőrzésre… vagy vámszedésre egymástól a kihasználás örömére.
az emberiség közösségekben oldja meg az éhség, szegénység és fertőző betegségek makacs gondjait, anélkül, hogy kormányokra vagy egyéb politikai szervezetekre várna.
Az egész-séges, együttműködő, kiegyensúlyozottabb, a természetvédelemmel nagyobb összhangban lévő teremtések maguk mutatják meg az új emberi tudatot, hírt adva a világ megújulásáról. Mindazonáltal, ha a régi rendszerek szétolvadására összpontosítunk, ez vakká tesz bennünket az újonnan megjelenő tulajdonságokra és az idők varázslatos természetére. Ez az elvakítottság, elkerülhetetlenül elveszi az erőnket, és megakadályozza, hogy nyitott szemmel bevethessük magunkat. Megakadályozza, hogy feltegyük a helyénvaló kérdéseket, melyek felgyújtják a saját beteljesedésünket és szándékunkat most. Az ilyen kérdések, mint: Mik a jellemzői ennek az új fejlődési hullámnak, amely belecsapott a belső természetembe? Mi a mélyebb jelentése a világméretű felmelegedésnek, a gazdaságnak, a növekvő újszerűségnek, a gyorsuló időnek egy belső, magamat tükröző szempontból… a személyes átalakulás „belső élettere” szempontjából? Hogyan segíthetem legjobban a magam és a közösség javának kibontakozását? Hogyan tudom felkelteni a saját ráhangolódásomat az új, lelkesítő, átalakító erőhatásokra, amelyek most felszabadulnak a bolygón?
Amit egykor látszólag ellentétesnek vagy az ellentétek összekapcsolásának tekintettünk, ma értelmet kap a több-létsíkra tekintő tudatosság magasabb fényében. Itt az idő, amire vártunk. Ez nem 2012 vagy egyéb jövőben elképzelt időpont. Ez a mostról szól, ez A most.
Erről szól az Újjászületés Ünnep 2009. május. 9, 10 és 11-én. Ehhez a nagyszabású ünnepléshez és világméretű szemlélődéshez / imához / összehangolódáshoz vezet egy párbeszéd, amely a http://www.commonpassion.org/ beszélgető helyen jelenik meg. Itt hozzáférünk a közösségi bölcsességhez, teremtőkészséghez és lángelméhez, hogy választ kapjunk a fenti kérdésekre és erre: „Mi az, hogy megszületni?!” Végső soron a válaszok abban vannak, ahogy éljük az életünket, amit tudatosan, nemzetközileg és közösségben együtt teszünk, miközben ezen a gyönyörűséges korszakváltáson hajózunk.
Joseph R. Giove
San Francisco, 2009. április. 14, (9 Reed /nád/)
Ügyvezető Igazgató
CommonPassion.org
Szándék * Egyetértés * Összhang
