A kollektív döntési rendszerek régóta jelen vannak a társadalomban, az elmúlt néhány évben, az internet térhódításával és a csoportos döntéseket alkalmazó rendszerek elterjedésével egyre fontosabb működésük elemzése és megértése.
Szelekciós rendszerek
Reprezentatív rendszerek
Ezek a rendszerek a mai demokrácia alapját adják. A polgárok átadják a hatalmukat a megválasztott képviselők egy csoportjának, azok pedig különböző ellenőrző rendszerek felügyelete mellett képviselik a polgárok érdekeit.
Felszabadító rendszerek
A “valódi” demokrácia alapjai azonban azok a rendszerek, amelyekben az egyének közvetlenül tudnak döntést hozni.
Konszenzusos rendszerek
A konszenzus rendszerekben az egyének csoport interakciókon keresztül jutnak el a döntésekig.
Vélemény rendszerek
Választás előtti lekérdező rendszerek
Vagyis azok a rendszerek, amelyek a választások előtt vizsgálják a szavazók viselkedését. Ilyenek a választásokat megelőző telefonos vizsgálatok például. Hatásosságuk kérdéses, mindenki tudja az előző választások előtt készített felmérések helyességét.
Választás utáni lekérdező rendszerek
Az utólagos vizsgálatok közé tartozik például az “exit poll”, vagyis a választás pillanatát követő felmérések. Ezek általában pontosabbak, de még ezekben is óriási eltérések lehetnek. Az amerikai elnökválasztás jól példázta ezt.
Delphic lekérdező rendszerek
Ezzel a módszerrel én még nem találkoztam, lényege, hogy a felmérés során a kérdezetteket több körben egy a megválasztják/ nem választják meg bináris döntés helyett sokkal kifinomultabb skálázásra szólítják fel. A végeredmény egész megbízható, hiszen több iteráción megy keresztül a mérés.
Összehasonlító rendszerek
Az összehasonlító rendszerek engedik az embereknek, hogy egymás ellenében felmérjék egymást. Három általános kategóriát találunk itt, a összehasonlító besoroló rendszereket, amelyek általában objektívek és tipikusan embereket sorol be; és az összehasonlító értékelő rendszereket, amely gyakran kever szubjektív és objektív véleményeket; végül a reputációs értékelő rendszerek, amelyek megint csak embereket szoktak értékelni, de gyakran van bennük objektív és szubjektív keveredése.
Összehasonlító besoroló rendszerek
Ennek tipikus példája az Élő szám - tőlünk származik -, ami a sakkjátékosokat méri össze és tipikusan többszereplős környezetekre jellemző. A játékosok kapnak egy átlagos értéket, a rendszer pedig a nyerési és vesztési mintázatok szerint egyesektől levon, másoknak pedig ad pontokat, így a rendszerben kiosztható pontok összege állandó.
Hasonló eszközt alkalmaz a Slashdot karmarendszere is, amelyik fix számú pontot oszt ki a felhasználók között, azok karmáit figyelve.
Az ilyen jellegű rendszerek közül a leggyakoribbak a pozitív besoroló rendszerek, vagyis amelyek a legjobbakat emelik ki és a pozitív közreműködést díjazzák.
Értékelő rendszerek
Az értékelő rendszerekben sokkal szubjektívebb elemekkel találkozunk. Itt a felhasználók értékelhetik az elemeket - néha embereket - majd a rendszer ezeket átlagolja és dolgozza fel eltérő módosításokkal.
A slashdot esetében a felhasználók között az alapján osztja ki a rendszer a pontokat, hogy az általuk beküldött hozzászólásokat a többi felhasználó hogyan pontozta.
Reputációs rendszerek
Nagyon hasonló az előzőhöz, sajátos szabályokkal. A blogoszférában például a linkelési mintázatok nagyon gyakran ilyen reputációs rendszereket takarnak.
Forrás: A kollektív választás rendszerei - Doransky.
Van-e (és ha igen, mi) valami gyakorlati haszna ennek az internetes közösségszervezésben (KÖSZ)?
