Reggeli netszemlézésem során hozzászólásban üzentem Olajosnak és Onagyz-nek a nolblogon, kérdezvén van-e kedvük beszélgetni a blogolásról a szerdai rádió műsorban.
Ezeket a sorokat offline írom, mivel költözik a hivatal, és Janó éppen szereli a netet. A pár héttel ezelőtti vasárnap emlékei is beúsznak, tudod, akkor vágták el valahol a kábelt Tolna megyében és a túlterhelt forgalom okozta további meghibásodások miatt végül az ország egyharmadában nem működött az internet. Rossz érzés offline lenni, és minden részvétem az ingatlanalapok károsultjai közül azoknak, akik valamilyen oknál fogva nem érhetik el az internetet.
A napi 120 email közül, ami a karosultak@gmail.com címre jön naponta, van pár gyöngyszem, amelyekből a könyvben idézek majd, és legalább 10 email küldője minden nap azt kérdezi, hogy mit csináljon az, akinek nincs internetje. Érezve a nyomást, immár szabvány választ is küldök mindenkinek, egyben pár napja már keresem a belső oldalon regisztrált tagok közül azokat, akik vállalják, hogy telefonon is adnak tájékoztatást a KÖSZ! tevékenységéről és terveiről, valamint a március 7-i egyesület alapítás tudnivalóiról. A könyv is annak az eszköze lesz, hogy az internetet nem használók is kézbe vehessenek valami tájékoztatót, bár nagyon nehezen értem meg, mi az akadálya annak, hogy bárki elmenjen a könyvtárba vagy egy internetes kévéházba, vagy méginkább felkeresse egy internetező barátját, ahol legalább hetente egyszer átnézheti a károsultak oldalának friss híreit.
Tartok tőle, hogy sokan még mindig nem ébredtek fel, amikor segítség vagy támogatás helyett követelésekkel lépnek fel a KÖSZ! önkénteseivel szemben, sőt egyesek még szemrehányást is tesznek azért, mert nincs 24 órán át ingyenesen hívható telefonszámunk. Volt olyan, aki csak egy SMS-t küldött, amelyben „sürgős visszahívást” kért tőlem, amit meg is tettem. Kiderült, hogy egyik vidéki sorstársunk szerette volna elmesélni a kalandját a bankjával, elpanaszolva, hogy rokkant nyugdíjasként nincs pénze internetre sem (és ezek szerint arra sem, hogy felhívjon egy budapesti vonalas számot.) Neki is elmagyaráztam, hogy nulla pénzbe kerül, ha megkéri valamelyik rokonát vagy barátját, hogy regisztráljon az oldalon. Ha fontos neki, hogy kapcsolódjon a kezdeményezéshez.
Nem tudom, hányan lehetnek, akik ugyan tudnak már a Banki Károsultak Önvédelmi Szövetségéről de valamilyen oknál fogva úgy döntöttek, hogy nem csatlakoznak ahhoz. Mi lehet az oka? Mi lehet a fejükben? Nem szeretnék feltételezésekkel foglalkozni, ezért inkább kérek mindenkit, hogy ha valaki egy ilyen társunkkal találkozik, számoljon be róla, milyen választ kapott ezekre a kérdésekre.
A NetSzemle.hu oldalán alul már elérhetőek részletek a múlt heti rádió műsorból.
