((Szerződésszegés állami segédlettel))
1 – Jelenleg hány tagjuk van vagy hányan jelezték csatlakozásukat?
- Ebben a pillanatban éppen 70-en vagyunk. Kb. 100.000 ember érintett az ügyben, tehát már csak 99.930-at kell megtalálnunk. Itt jegyzem meg, mivel még nem vagyunk formális szervezet (egyesület) a saját nevemben tudok nyilatkozni, bár minden lépésemet egyeztetem a társaság aktiv tagjaival, pl. internetes szavazásokkal.
2 – Mi lenne önök szerint a megoldás? Hogyan kellene módosítani a vonatkozó törvényi előírásokat, illetve a PSZÁF-döntést? Egyáltalán mit kellene kezdeni a nyílt végű ingatlanalapokkal?
Mivel azokról mára már bebizonyosodott, hogy "gyári hibásak", sokkal tisztességesebb és közgazdaságilag racionálisabb lenne, ha átalakulnának zárt végűvé - persze úgy, hogy minden olyan befektetővel, aki nem bízik egy ilyen konstrukcióban, vagy nem kívánja ilyen hosszú időre lekötni a megtakarítását, tisztességes árfolyamon elszámolnának. A tisztességes árfolyam minimuma az lehetne, amennyit a bef. jegyek a november 7-i felfüggesztés előtt értek, de mi azt gondoljuk, hogy ez a minimum nem ébresztene elegendő bizalmat a zárt végű alapok iránt - ahhoz legalább olyan árfolyam kellene, mintha november 7. óta semmi nem történt volna.
A módosított törvényi előírásokkal - amelyek jelentős részét alkotmányellenesnek tartjuk - az a fő baj, hogy visszaható hatályúak, azaz a korábbi befektetésekre is alkalmazhatók. A mi véleményünk szerint ezeket az új szabályokat csak a hatályba lépést követően eszközölt befektetésekre lehetne alkalmazni. (Közleményünk.)
3 – Hogyan módosítanák azt a gyakorlatot, hogy a bankok ne hozhassanak egyoldalú döntéseket?
A bankok mind a hitel-, mind a befektetési kapcsolatokban sokszor
egyoldalúan módosítják a szerződéseket. Ez a mi véleményünk szerint abszolut mértékben kimeríti a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmazott tényállását. Persze lehetnek olyan nem várt körülmények, amikor szükséges lehet egy szerződés módosítása, de ehhez mindkét fél akarategyezősége szükséges. Azaz a bankoknak megfelelő tájékoztatást és időt kellene biztosítani ahhoz, hogy az ügyfél eldönthesse, elfogadja-e a módosítást. Ez persze egyes esetekben a bankok számára gazdasági hátránnyal is járhat. És ez a lényeg: nincs rendjén az, hogy a bank minden helyzetből nyertesként jön ki, az ügyfél meg sokszor vesztesként.
4 – „A kisbefektetők kiszolgáltatottságát tovább fokozza, hogy az ingatlanalapokba fektetett megtakarításaikhoz nem a pénz felvételének napján érvényes árfolyamon, hanem a kiadás napján számított - azaz 90 forgalmi nappal későbbi - árfolyam alapján juthatnak hozzá." Mekkora különbség lehet a 2 összeg között? Kb. mekkora kilengések képzelhetők el, vagy tapasztaltak november óta, ha valaki ki akarta venni a pénzét?(bár a 3-4 hónap még nem járt le)
A legtöbb alap - szerintünk indokolatlanul, pusztán piacbefolyásolási okokból - jelentősen leéértékelte az ingatlanportfolióját, ami szöges ellentétben áll azzal, hogy novemben még azt kommunikálták, hogy minden rendben van, az ingatlanok értéke és hozamtermelő képessége kifogástalan. Eddigi tapasztalatok szerint a leértékelés meghaladta a húsz, néhány kisebb alapnál a harminc százalékot is. Mivel az alapok felfüggesztés előtti évesített hozama 7-8 % volt, látható, hogy változatlan hozamtermelő képesség mellett két-három év is kellhet ahhoz, hogy az árfolyam elérje a felfüggesztés előtti szintet. Ebből az is látszik, hogy a leértékelések által okozott veszteség nem csupán a hozamot hanem a tőkét is érinti. Ezen csak az változtathat, ha az ingatlanok a korábbi értékeltségi szinten kerülnek elszámolásra.
5 – Önök 100 ezres nagyságrendet jelölték meg, ez mekkora összegű megtakarítást és veszteséget jelenthet?
Mivel a legutolsó ismert adat szerint az ingatlanalapok vagyona még a jelentős tőkekivonás után is csaknem négyszázmilliárd Ft, az előző válaszból látható, hogy a veszteség a jelenlegi értékletség mellett százmilliárdos nagyságrendű.
6 – Önök elhibázott gazdaságpolitikáról beszélnek. Ez ügyben melyek lennének az önök javaslatai? Hogyan lehet a károsultakat kártalanítani? Hogyan lehetne ebben az országban a kéretlen szakértőket leleplezni, mikor teljes apátiába és közönybe fulladt országról van szó, ahol megkérdőjelezhető szakértelemmel bíró gazdasági elit irányítja a dolgokat?
Jó kérdés. Talán először is fel kéne tárni az ingatlanalapok esetének minden szakmai tanulságát (annak, akit illet), és megvizsgálni, miképpen lehetséges, hogy - igy utólag - gyári hibásnak nevezhető terméket úgy adtak el a befektetőknek, hogy amikor kiderül, hogy baj van, akkor a kedves vevővel fizettetik meg az árát. A bankoknak jól jött ez a visszatartott pénz, ügyesen lobbiztak - csúnyább szót nem szeretnék használni. A baj az, hogy sem a médiában, sem a törvénykezésben senki sem képviselte és jelenleg sem képviseli a befektetők érdekeit, a PSZÁF ebből a szempontból alaposan leszerepelt. (Egyik társunk a Fővárási Biróságon meg is támadta a november 7-i határozatot.) Őszintén szólva a gazdaságpolitika nem az én gondom, az viszont igen - úgy érzem, - hogy a banki ügyfelek érdekvédelmének civil megszervezésével idővel valami ellensúlyt adjunk a bankok erőfölénnyel történő visszaéléseivel szemben. S ha most azt hiszi valaki, hogy mindez őt nem érinti, nagyon téved: Olvassa csek el ezt a 13 banki trükkről szóló összefoglalót a saját pénztárcájának védelme érdekében! Szóval rengeteg tennivaló lenne, és ehhez indulásként elkérném a szervezet számára a PSZÁF költségvetésének azt a részét, amelyet papiron fogyasztóvédelemre költ. Mert ebben az esetben bizonyíthatóan nem ezt tette.
Az meg, hogy a közönyt említi, a károsultaknak is szól. Szomorú, hogy eszükbe sem jut az embereknek többségének, hogy megszervezzék a saját érdekeik védelmét, s hogy a többség még most is másoktól várja, hogy megoldják helyette a problémáit. Ám a bankoknak ez a kedves húzása most sokakat felébreszthet, és most ez a fő célunk: mozgósítani minden banki ügyfelet az összefogásra. Ha továbbra is birkaként tűrünk, a bankok továbbra is a piaci légy szerepében játszhatnak, mint eddig. Csak azt akarom mondani, ismét, nekem nem a dolgom, hogy kitaláljam a megoldást, nekem az a dolgom, hogy megszervezzem a banki ügyfelek érdekvédelmét.
7 – Hogyan lehet egy végletekig korrupt országban racionális, az állampolgárok érdekeit szem előtt tartó jogszabályváltozásokat kieszközölni?
Nehéz, mert van egy arrogáns politikai elitünk. Azért nevezem arrogánsnak, mert az összes pártot megkerestük többen, több alkalommal, érdemi választ sehol sem kaptunk. A képviselők szégyene, hogy egyik sem válaszolt, pedig mind a 386-nak elküldtük az összefoglalónkat. Még annyit sem, hogy köszönjük, megkaptuk. Ebben az ügyben nem csak a pártok és a képviselők, hanem a "szakértők", sőt a média csaknem egésze is - beleértve az MTI-t - gyalázatosan szerepelt. Mit tudok tenni? Sokkal többet nem, egyelőre, mint hogy elmondom, ami történt, alaposan dokumentáltam az interneten, és remélem, hogy felébreszt pár vezetőt, akinek megszólal végre a lelkiismerete ebben az ügyben és cselekszik is a károsultak érdekében.
Amint arra már több anyagunkban is rámutattunk, az elhibázott gazdaságpolitika a bankok felelőtlen és túlzott (1,47 hitel/betét arány) devizaalapú hitelezésével kezdődött, amit az állam nemcsak hogy eltűrt, hanem még támogatott is. Ez idézte elő a hirtelen és végzetes forráshiányt és annak következményeként az irreális magasságú reálkamatokat, ami végül az inagtalananapok befuccsolásához vezetett. Hát ezt persze már mi sem tudjuk rendbehozni (ha tudnánk, alappal tartanánk igényt a miniszterelnöki posztra). A károsultak kártalanítására már megtettük javaslatainkat (Összefoglalás 7. pontja).
8 – Mik lesznek a szervezetük első lépései?
- A legközelebbit mondom: 2009 március 7-én tartunk egy tanácskozást, formálisan is szervezetet - pertársaságot - kell alakítanunk, és rendbe kell tennünk az eddig spontán szerveződő közösség döntési és kommunikációs viszonyait. Ne felejtse el, 3 hete még csak 10-12-en voltunk, és eddig jobbára csak az interneten tanácskozunk. Áprilisra, mire az első, november végi (!) "visszaigénylők" megtudják, hogy mennyi is jár nekik, felkészült partnerei szeretnénk lenni a "hatalmas bankoknak". Mozgalmunkhoz meg nem csak azokat várjuk, akik most megégették magukat, hanem mindenkit, aki részt szeretne venni abban, hogy megteremtsük a "13 banki trükk" civil, fogyasztóvédelmi "ellenszerét".
Ajánlott oldalak
Hajdú Miklós: A károsultak véleményének összefoglalása. Blogja.
KÖSZ! - Banki Károsultak Önvédelmi Szövetsége honlapja
Ha Te is károsult vagy, itt kezdj!
Támogatók - nem károsultak - oldala
NetSzemle.hu - Fogyasztóvédelmi rádióműsor internetezőknek - és honlap
Dr. Telkes József honlapja - Ingatlanalapos blogja.
--- ennyi ---
Ui.: Sokat segitenél, ha honlapképeket lehetne az interjú mellé tenni, az sztem feldobná és többen olvasnák. Köszönöm a remek kérdéseket, eddig ez 5/5/5. :)
