A riporterek és a szerkesztők partnerek a sztori-ötletek kitalálásában. A riportereknek átgondolt, részletes javaslatokkal kell a szerkesztők elé állniuk, és nem szabad elvárniuk, hogy a szerkesztők bármilyen összecsapott tervet elfogadjanak. A szerkesztőknek pedig segíteniük kell a riportereket a sztorik kitalálásában, kidolgozásában és felépítésében. Különösen a hosszú távú projektek kívánhatnak jelentős mennyiségű munkát, gyakran még mielőtt el lehetne dönteni, hogy egyáltalán érdemes-e végigvinni az adott tervet. Az alábbiakban ismertetett pontok nagy része érvényes minden típusú cikkre, amely túlmutat az egyszerű napi híreken. A nagyságrend eltérő lehet, attól függően, hogy egy gyors sikertörténetről van-e szó a vasárnapi számba, egy komolyabb riport, amelyre esetleg heteket is rá kell szánni, vagy egy nagy projekt, amely hónapokat igényel. De az alapelvek azonosak: mielőtt a riporterek és szerkesztők jelentős időt, energiát és pénzt áldoznának a sztorira, megfelelően ki kell dolgozni az alapötletet.
Tanács a szerkesztőknek
Válaszolj azonnal. A riportereknek gyors válaszra van szükségük sztori-ötleteikkel kapcsolatban. A hallgatás elfogadhatatlan és nem professzionális válasz a riporter javaslatára. Azonnal nyugtázd a javaslat kézhezvételét, még akkor is, ha a konkrét válaszhoz több időre van szükség. Ha az adott időszakban túl elfoglalt vagy ahhoz, hogy komolyabban mérlegeld az ötletet, akkor tudasd ezt a riporterrel, és adj egy időpontot, amikor részletesen is megbeszélitek. És ezt az időpontot tartsd is be. Kevés dolog ronthatja el úgy a kapcsolatot egy újságíróval, mint ha nem mérlegeled a javaslatát és ötleteit. A „majd valamelyik nap” nem megfelelő időpont a megbeszélésre.
Mutasd ki, hogy lelkesedsz, és értékeled az ötletet. Még ha a javaslat nincs megfelelően kidolgozva, és a sztori ötlete sem a legjobb, akkor is éreztesd, hogy értékeled a kezdeményezőkészséget. Ha a riporter sikeres akar lenni (te pedig egy sikeres riporter sikeres szerkesztője akarsz lenni), akkor muszáj kezdeményeznie, új ötletekkel előállnia. A rossz ötletek fontos első lépést jelentenek a jó irányba. Még miközben a javaslattal kapcsolatos fenntartásaidat magyarázod, akkor is ki kell mutatnod, hogy értékeled azt, hogy előállt magával a javaslattal. Az is lehet, hogy maga az ötlet jó, csak nincs megfelelően kidolgozva. Segíts a riporternek abban, hogy jobban kidolgozhassa. Ha pedig jól kidolgozott jó ötletet kapsz a riportertől, mindenképpen mutass rengeteg lelkesedést, még akkor is, ha az adott pillanatban nem lehet azon a sztorin dolgozni.
Ne mondj nemet. Tegyél fel kérdéseket. Kevés kivételtől eltekintve, nem tudsz annyit a riporter javaslatáról, hogy azonnal elutasíthasd. Tegyél fel kérdéseket, amelyek segítenek jobb döntést hozni. A javaslat túl költségesnek hangzik? Kérdezd meg, hogy más módon nem lehet-e megszerezni a kérdéses információt. Úgy tűnik, mintha a feladat felülmúlná a riporter képességeit? Kérdezd meg, hogyan akarja legyőzni a felmerülő akadályokat. A javaslat nem tűnik időszerűnek? Kérdezd meg, melyik időszakban gondolta leközölni.
Ne mondj igent. Tegyél fel kérdéseket. Még ha a riporter nagyon jó ötlettel áll is elő, akkor is segítened kell kidolgozni a terveket. Mutasd ki a lehetséges akadályokat, és kérdezd meg, hogy hogyan akarja leküzdeni őket. Kérdezd meg, hogy milyen adatok beszerezhetőek, vagy hogy szükség lesz-e utazásra. Kérdezd meg, hogy konzultált-e olyanokkal, akik hasonló területen dolgoznak.
Legyél őszinte. Mondd el a riporternek, hogy miért nem fogadod el az ötletét. Lehet, hogy valami fontosabb témát akarsz neki adni. Lehet, hogy egy másik ötlet, amit ugyanő terjesztett elő, sokkal jobb. Lehet, hogy úgy gondolod, hogy ez a riporter még nincs felkészülve erre a kihívásra. Lehet, hogy másvalaki sokkal többet ki tudna hozni a sztoriból. Mondd meg őszintén a riporternek. Erőfeszítései és kezdeményezése legalább ennyit megérdemel. Az egyenes válasz esetleg kínos párbeszédhez vezethet, de ez is a munkád része. A kellemetlen beszélgetést próbáld kihívássá változtatni, ami segítheti a riportert abban, hogy a jövőben felkészüljön egy ilyen sztori kidolgozására.
Vedd figyelembe a lehetőségeket. Lehet, hogy a riporter ötlete jó, de nincs elegendő pénz, idő vagy hely arra, hogy olyan arányokban foglalkozz vele, ahogy azt a riporter elképzelte. Vagy az ötlet éppen időszerű, és azonnali figyelmet igényel. Beszéld meg a riporterrel, hogy nem lehetne-e az ötletet gyorsabban, vagy kisebb léptékben kidolgozni. Vagy ha azt gondolod, hogy a riporter javaslata nem elég ambiciózus, tegyél fel további kérdéseket a témával kapcsolatban.
Ne tételezd fel automatikusan azt, hogy túl drága. A jó riporternek olyan ötletei vannak, amelyek elsőre túl drágának tűnnek a szerkesztő szemében. Ha nem te vagy felelős a költségvetésért, ne gondold automatikusan azt, hogy egy ötlet túl drága. Segíts a riporternek tökéletesíteni az ötletet, és így vidd az anyagiakért felelős szerkesztők elé. Ha te vagy felelős a költségvetésért, nyíltan beszéld meg a költségproblémákat a riporterrel. Ha egyszerűen nincs elég pénz, vagy szerinted a sztori nem ér meg annyit, akkor beszéljétek meg, hogy nincs-e más, olcsóbb módja az ötlet kidolgozásának. Ha a költségcsökkentés minőségromlást eredményezne, akkor beszéljétek meg, hogy várhat-e a téma addig, amíg több pénz lesz rá. Ha a sztori nagyon is aktuális vagy időhöz kötött, akkor az is megoldás lehet, hogy most a költséghatékonyabb verziót dolgozzátok ki, a teljes, mély kidolgozás pedig majd később kerül sorra.
Ne halogass a végtelenségig. Ha az a válaszod, hogy „most nem”, akkor próbálj pontosabb lenni. Ha úgy gondolod, hogy a riporter szakmailag még nem elég felkészült a feladatra, mondd meg neki, hogy előbb eredményeket akarsz látni tőle. Ha úgy gondolod, hogy nem ez a legalkalmasabb időpont a témára, mondd meg, és tedd hozzá, hogy szerinted melyik időpont lesz alkalmas, ha úgy gondolod, hogy egy másik sztori az adott pillanatban elsőbbséget élvez, mondd meg, hogy utána ez lesz-e a következő (hozzátéve, hogy a körülmények és a sorrend változhatnak). Ha nem hiszed, hogy az adott riporter valaha is képes lesz megírni az adott sztorit, azt is mondd és indokold is meg. Bármilyen nehéz is elfogadni a „sohát” válaszként, még mindig jobb, mint a „most nem”, soha jelentésben.
Dolgoztasd meg a riportereidet. Ha úgy véled, a riporter lépességei nem elegendők a sztorihoz, beszéld ezt meg vele őszintén. Mutass rá, hogy mi az, amit korábban még sohasem csinált, vagy hogy esetleg pont csinált már, de nem sikerült túl jól. Mutass rá a különleges képességekre, amelyek szükségesek lennének a sztori kidolgozásához, de nincsenek meg a riporterben. Beszéljétek meg, hogyan dolgozhatna mégis a riporter a sztorin: esetleg közösen egy másik riporterrel, akinek megvannak a szükséges képességei és tapasztalatai, vagy a szokásosnál szorosabb felügyelet alatt, illetve az eredeti ötlet kisebb arányú megvalósításán. Meg kell találnod az egyensúlyt: az az érdeked, hogy a feladat kihívás legyen a riporternek, és alaposan megdolgoztassa, se az is, hogy sikerrel járjon. Ne szorítsd vissza az ötletet a riporter aktuális szintjére, de ne is múlja felül azt, amit várhatólag el tud érni.
Olvass utána a témának. Nézd át a korábbi számokat és a többi újságot is, hogy mit írtak már az adott témáról. Nézz utána az Interneten a témának. Segítened kell a riportert a fókusz élesítésében: különbséget tenni a régi és új anyagok között, az információ között, amire a riporter kíváncsi, és amit az olvasó akar tudni.
Gondold át a lehetséges fotókat, grafikákat és online megjelenést. Kérdezd meg a riportert, hogy szerinte milyen fotók és grafikák kísérhetnék a cikket. Tanácskozz a fotósokkal és grafikusokkal a kérdésről. Tanácskozz az online szerkesztővel is arról, hogy hogyan jelenhetne meg az anyag az Interneten.
Készíts időbeosztást. Beszéljétek meg, hogy a riporter teljes munkaidőben ezen a sztorin dolgozik-e, vagy beilleszti egyéb kötelezettségei közé. Beszéljétek meg az időkeretet és esetleg a publikáció dátumát is. Beszéljétek meg, hogy más riportereknek is részt kell-e venni a munkában, és ha igen, akkor mennyi időben. Lehet, hogy rögtön az elején helyettesítő tervet is megbeszélhettek. A legkevesebb az, hogy tisztázzátok, hogy mennyi idő szükséges a sztori kidolgozásához.
Gondold át az egyes sztorikat. Ha a riporter valami olyan projektet javasol, ami több részből fog állni, beszéljétek meg az egyes részeket, vagy legalábbis azokat a területeket, amelyekből írás születhet.
