Oszd meg!

Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com

Munkanapló - A műsor látványkonyhája :)

Félkész gondolatok, naplózás (dokumentálás), jegyzetelgetés magamnak és a munkatársaimnak. Zeekrewards: www.startnap.com/zeekrewards NetSzemle: www.netszemle.hu - Hiteles személyes tapasztalatok Freeland: www.startnap.com/freeland A pizsamás vállalkozó: www.kmgl.blog.hu

Friss topikok

A legújabb videók

Nincs megjeleníthető elem

Sorvezető kezdő bloggereknek

2008.03.29. 14:04 NetSzemle - Hiteles személyes tapasztalatok

A félelem csak átmeneti

A blogírással kapcsolatos problémák nem merülnek ki az írásban. Ott van még a kirakom-magamat-a-kirakatba része is a dolognak. Nagyon sok hezitáló majdnem-blogger azért nem ír mégsem, mert nem érzik magukban a késztetést, hogy ‘a farkasok elé vessék magukat’ - azaz a világ elé tárják gondolataikat, ötleteiket. Ha mégis megteszed, akkor persze céltáblájává lehetsz a kritikának, és hidd el: fogsz is kapni bőven. De ugyanígy kapsz majd bátorítást is; néhány ember biztosan inni fogja a szavaidat! Amint mindinkább belejössz, látni fogod, hogy a félelem csak átmeneti: mind könnyebb és könnyebb lesz, ahogy megtanulod megosztani a gondolataidat!

A mondanivalód érték

Az egyik legnagyobb probléma, hogy sokan azt hiszik: semmi hasznosat, értékeset nem tudnak mondani. Azt gondolják magukban: ‘Hé, látod azt a rengeteg írást, ami már fenn van a neten? Ugyan mit adhatnék én még hozzá?’. Ironikus, de épp az így gondolkodó emberek adhatják hozzá a legtöbbet, csakhogy meg vannak róla győződve, hogy úgysem tudnák rendesen vagy megfelelően megfogalmazni. Azok, akik nem csak fecsegnek, tudják, milyen hatalmas ereje van a szavaknak. Ők az írást interakcióként látják, nem csak olyan dolognak, amiből pénzt csinálhatnak, vagy amin keresztül reklámozhatnak valamit. Ezeknek az embereknek rá kell jönniük, hogy igenis értéket képvisel a mondanivalójuk és a blogvilág csak nyerhet a közreműködésük által.

Paul Rademacher, a HousingMaps készítője sem hitte, hogy bármit is hozzáadhatna bármihez. Ez egyszerűen hihetetlen! Itt van ez a fickó, aki elkészítette ezt a bámulatos webes alkalmazást üres óráiban, amíg munkaidejében a DreamWorks animátora volt. És nem hitte el, hogy bárkit is érdekel a mondanivalója! Pedig pontosan ez az a példaértékű gondolkodásmód, amire szükség van! Vajon hány hozzá hasonló láthatatlan potenciális gondolkodó lapul a világban?

Ha kétségeid vannak: írj

Egyszer Josh egy bejegyzést írt a Bokardo-ra, de az csak nem akart kikerekedni. Egyszerűen nem tudta megfelelően formába önteni a gondolatait. Azután rájött, hogy a ‘Rólam-oldalán‘ emlegetett ‘A dizájn 5 vezérelve‘ című írását még el sem postázta a blogra. Szóval elküldte bejegyzésként, és mára ez az az írás, melynek nyomán a legtöbb ember rátalál a Bokardo-ra. Valahogy ez az 5 vezérelv annyira a lényegre tapintott - nem így volt kigondolva, de talán az ilyesmit ki sem lehet gondolni. Szóval ha kételkedsz - írj. Később úgyis törölheted, ha úgy jön ki.

Finomításhoz figyeld a hozzászólásokat

Sokszor van úgy, hogy az ember megír egy bejegyzést, és mégsem jön át kristálytisztán a mondanivaló. Valaki elolvassa, azután hozzászólásban megírja, hogy ez nem jött át. Amikor valaki így tesz - időt szakít arra, hogy elolvassa az írásodat és még arra is, hogy reagáljon rá -: tekintsd ezt ajándéknak! Emlékeztesd magad: ezeknek az embereknek igazuk van! Ők a te Olvasóid, és ha nekik valami nem jött át, akkor valószínűleg a többieknek sem fog - azoknak, akik még nem olvasták, vagy azoknak, akik nem reagáltak. Úgyhogy szánd rá az időt: menj vissza, és tisztázd a dolgokat! Bármit teszel is, ne hőbörögj velük, hogy ‘nem érted a lényeget’. Tudasd velük, hogy figyelsz rájuk és próbálod tisztázni a dolgokat! És ha ez a tisztázás arányaiban nagy változtatást követel, módosítsd magát a bejegyzést, hogy a látogató mindig a jó gondolatmenettel szembesüljön.

Minden béta

A legtöbb blog alapgondolata - a Bokardo-é is -, hogy minden béta. Ez megszűnteti azt az érzést, hogy a publikált dolgok véglegesek és majd jól felforgatják a világot. Ha blogunk a bétánk (nem maga a blog, hanem a rajta közölt gondolatok), akkor nagyszerű hely arra, hogy kipróbáljuk az ötleteinket. Miután úgy tűnik, működnek, továbbközölhetjük őket - akár egy előadásban, vagy egy online magazinban, mint ahogyan az ‘UIETips‘ is megjelent később itt. Néhány bejegyzés ‘klasszikussá és alappá’ válik (ilyen Josh ‘Del.icio.us Leckéje‘ is), a legtöbb viszont nem. Ez teljesen rendben van… ha az írásaidat béta-verzióknak tekinted.

Legyen ’szakterületed’

A Bokardo-n sokféle dolog helyet kap, de Josh ’szakterülete’ a ‘közösségek tervezése’ (social design). Ezt ki is fejti a blog minden oldalán látható bekezdésben. Miért van ez? Ez segít neki is, hogy minél inkább szem előtt tarthassa a célt - hogy a ‘jó irányba nézzen’. Nagyban elősegíti a bejegyzések kigondolását, ha magad is szembesülsz a céljaiddal. Mielőtt ez nem volt, gyakran csak csapongott - a blog rendezetlennek hatott, a bejegyzések színvonala gyengébb volt.

Persze egy kikötés még van: igazán hinned kell a célodban. Érezned kell, hogy ez a terület, vagy cél fontos, és kellően elhivatottnak kell lenned azt illetően! Néha persze eltérhetsz ettől a céltól: ez még teljesen rendben is van. Sokkal könnyebb kivételeket képezni a szabályok alól, mint szabályok nélkül csinálni valamit. Úgyhogy tűzz ki célt. Definiáld a ’szakterületed’. Neked is segít az írásban és mások is azonosítani tudják a blogodat a segítségével. Felfoghatod úgy is, mint a saját ‘márkajelzésedet’.

Az a nyavalyás nyelvhelyesség

Az emberek nem sokat törődnek azzal, hogy kerekek-e a mondataid, nyelvtanilag helyesek-e vagy sem. ‘Csak írni’ sokkal gyorsabb és ösztönszerűbb. Az olvasók az ötleteiddel törődnek - az érdekli őket, mit dobsz be a közösbe. Olyasmit írsz-e nekik, amit már tudtak, csak nem mondtak ki, vagy olyasmit, amire még nem is gondoltak? Ha sokat blogolsz, tanulj meg a tisztázásra koncentrálni - hogy minden szó érthető legyen, és minden gondolat tiszta. Ez a bejegyzés is ilyen: minden egyenesen kimondva - a mondanivaló világos. Ez nem mindig egyszerű, sok időt és gyakorlást igényel. A cél: ne hagyd, hogy az egyszerűség megvezessen, az ‘egyszerű’ nem feltétlenül ‘tartalmatlan’.

Mutasd a legjobbakat

Egy kis taktikázás Brian Clark, a CopyBlogger szerkesztője jóvoltából. Helyezz el egy ‘Legnagyobb Dobások’ modult (a legjobb, legtöbbet hivatkozott, leghasznosabb bejegyzéseidhez vezető linkek listáját) a blogodon, amely minden oldalon megjelenik. Ezzel egyből szembesüljenek a látogatók, akik természetesen mindig a legjobb bejegyzéseidre kíváncsiak. Ez az állandó látogatóidat is emlékezteti a korábban elmondottakra és segít a tájékozódásban az alapokat illetően. Ha még csak most indult a blogod, akkor a ‘Legnagyobb Dobások’ közé felveheted az eddigi összes írást. Később úgyis könnyedén módosíthatod a listát.

Az emberek figyelnek rád

Minden hozzászóló olvasóra esik 10 (de inkább 100) olyan, aki nem szól hozzá. Erre mindig emlékezz! Az, hogy nem kapsz 100 hozzászólást, vagy annyit, amennyi vársz, még nem jelenti azt, hogy az embereknek nem tetszik a bejegyzés, vagy nem fontolják meg az abban leírtakat. Pusztán azt jelenti, hogy nincs mit mondaniuk azzal kapcsolatban, vagy épp akkor nem tudnak hozzászólni. Ez persze elég fogós dolog. Ha nem mozogsz itt-ott, sosem tudod meg, hogy az emberek keveset beszélnek, de rengeteget olvasnak. Ha pedig mozogsz, mondd el nekik, ki vagy és említsd a blogod is! Meg leszel lepve, mennyi olvasód van!

Írj folytatólagosan

Ez a bejegyzés példa erre a pontra. A ‘9 újabb lecke’ előtt két héttel Josh megírta a ‘9 leckét’, és úgy tűnt, az emberek élvezték, a blog forgalmát is növelte. Darren Rowse, a Problogger szerkesztője magáévá tette a gondolatokat, és kiegészítette a sajátjaival. Néhány igazán épületes hozzászólás érkezett a Bokardo-ra, Josh belegondolt, és ezek alapján megírta a ‘9 újabb leckét’, beépítve a hozzászólásokat és más értékes gondolatokat.

Úgyhogy ha valamit megmozgatsz az olvasóidban, figyelj oda rá! Ezek a vélemények az adott bejegyzés folytatásának előidézői lehetnek. Ha folytatsz egy bekezdést, szúrd be az előzményekre mutató linket, gondolva azokra az olvasókra, akik azt még sohasem látták. És ha a folytatólagos írás beválik, akár sorozatot is írhatsz, amelyben részletesen körüljárod a témát. Aztán pedig könyvet. És azután… talán már érted.

Ha elcseszted, ezt azonnal közöld

A saját idiotizmusának elismerése talán egyike a legfontosabb dolgoknak, amit egy blogger megtehet. Könnyedén enyhíthetsz egy szituációt, ami egyébként gyorsan elmérgesedhetne. Valami oknál fogva a hibáink elismerését olyannak látjuk, mint felrúgni egy ölebet… a legtöbben bármit megtennének, hogy elkerüljék. Josh megemlít egy Adam Bosworth által készített podkasztot (aki egyébként egy átkozottul okos figura, a Google alelnöke), amiben szerepelt egy állítás, amit valaki villámgyorsan megcáfolt. Ahelyett, hogy mentegette volna magát, és erőltette volna a saját igazát, ő azonnal reagált: ‘Igen, igazad van. Elismerem.’. És ezzel teljesen leszerelte a hallgatót… Mikor hallottunk utoljára ilyet? Az eredménye az lett, hogy Adam még nagyobb tiszteletet ébresztett másokban. Érdemes odafigyelni azokra az emberekre, akik képesek elismerni a hibájukat… ők azok, akikre megéri hallgatni, mert tudhatod, hogy nem forgatnak ki semmit. És az az érdekes az egészben, hogy ha elismered a hibádat, az emberek feltételezni fogják, hogy a többi dologban igazad van.

Tudd, mikor kell privátba vonulni

Sokszor van úgy, hogy a blogon megjelennek emberek, és személyesen téged kritizálnak, vagy próbálnak zavarba hozni egy-egy bejegyzésed okán hozzászólásban. Ha ez történik, azonnal le kell vinni a párbeszédet a nyilvánosság elől és privát csatornákon folytatni. Küldj nekik egy emailt, amiben megmagyarázod az álláspontod. Jobb esetben ez lehűti őket.

Ez Josh-sal is megtörtént az ‘IA halála‘-bejegyzés kapcsán. Jött valaki, és igazán rámászott, a közönsége előtt provokálta és inzultálta. Az teljesen rendben van, ha valaki vitát nyit a bejegyzés mondandójával kapcsolatban, de az már teljesen más, ha az a valaki személyeskedni kezd. Ebben az esetben írni kell az illetőnek egy emailt, miszerint nagyon szívesen megfontoljuk az ő álláspontját is, amíg az a bejegyzés tartalmával kapcsolatos. Néha működik, néha nem. Néha csak le kell zárnod a vitát és továbblépni. Ne feledd, hogy ez végülis a te blogod és a te közönséged… te vagy a szerkesztő, te döntöd el, mi éri meg a vitát és mi nem!

Hivatkozz a saját írásaidra, ha azok tényleg jók

Néhányan nem linkelnek vissza a korábbi jó bejegyzéseikre elégszer. Ha van ‘Legnagyobb Dobások’ rész a blogon, az már fél siker - ezzel visszautalsz korábbi, jól sikerült írásaidra. Ha azok tényleg jól vannak megírva, akkor egyszerű: saját írásaid referenciaként szolgálhatnak az új bejegyzésekben. Talán mások is hivatkoznak majd rá a saját oldalukon.

Viszont ritkán idézd magad! Valamiért visszalépésnek hat… Mintha önmagadnak hízelegnél, vagy valami ilyesmi. Egyszerűen írd le újra a gondolatot másképp, a kontextust az éppen aktuális mondanivalóhoz igazítva. De ne, kérlek, ne idézd magad…! Az idézet olyan dolog, amit más emberek gondolatainak közlésekor használunk.

Olvasd fel magadnak

A blog nem könyv, nem költészet, sőt, nem is igazán napló. Tulajdonképpen inkább párbeszéd, úgyhogy párbeszéd-jellegűnek kell lennie. A látogatók olvassák úgy, mintha hozzájuk beszélnél. Számtalanszor van olyan, hogy egy bejegyzés nem mozgatja meg az embert, mert nem hozzá szól… Mert túl formális. Ez a vicces a blogbejegyzésekben: az emberek párbeszédként fogják fel. És azok is - leszámítva, hogy nem valós időben zajlanak.

Minden bejegyzést tekints úgy, mint későbbi hivatkozási alapot

Ez egy olyan dolog, ami Josh-nak is későn esett le. Minden bejegyzést tekints úgy, mint egy előremutató referenciamunkát! Ha például programozó vagy, kövesd a NIM-elvet: Ne Ismételd Magadat. Egyszer írj meg valamit, írd meg jól, írd át, ahányszor csak szükséges, azután egyszerűen hivatkozz rá vissza a későbbiekben (hívd be a funkciót). Néha van egy egész csomó bejegyzésed ugyanabban a témában, és valahogy mégsincs rendben. Talán mert elsietted őket. Jobb, ha egyszer kényelmesen, ráérősen megírod és az olyan lesz, hogy nem csak te, de mások is hivatkoznak majd rá.

Erre jó példa Josh ‘A dizájn felületes értékelésének veszélyei‘ című majd’ három éves írása. Mostanában valami kapcsán hivatkozott rá, valaki ez alapján rátalált, átvette, ő is hivatkozott rá a saját blogján, egy egész csapatnyi látogatót irányítva ezzel a Bokardo-ra. Tehát sohasem tudhatod: kezeld minden írásodat ‘potenciális célpontként’.

A legjobbakat folyamatosan frissítsd

Ez az előző pont folytatása. Ha komolyan veszed, amit írsz, és későbbi hivatkozások alapjaként kezeled, akkor az emberek előbb-utóbb odatalálnak, és megemelik a bejegyzés forgalmát. Ha a bejegyzésben kihúzásra, betoldásra van szükség, menj vissza és tedd meg. Ez nagyon is rendben van - végtére is nem papírra írsz. Csak menj vissza, változtasd meg, akár hozzáírhatsz pár sort is a változásokról.

Nevezd meg a gyereket

Josh speciel a ‘Del.icio.us Leckéje‘ kapcsán tanulta meg, amit a címadás előtt írt meg kerekre. A címadás után a Bokardo legolvasottabb bejegyzése lett. Maga a tartalom aránylag egyértelmű, szóval az emberek megértik, ám a címadás az, ami definiálta és asszociálta a del.icio.us névvel - ami egy nagyon népszerű és jól ismert oldal. Nem kell persze a névben ilyen hatalmasságokra hivatkozni, csak mert megteheted - ha mégis így teszel, bizonyosodj meg róla, hogy a bejegyzés valódi értéket képvisel azzal kapcsolatban, aminek a nevét szerepelteted a bejegyzés címében. A ‘Del.icio.us lecke’ például ilyen - az emberek folyton ismételgették a tartalom főbb pontjait, ám Josh volt az, aki ezt kereken leírta.

Hivatkozz a csendes, ismeretlen emberekre

Josh is tudja, mert ő is ilyen ‘csendes ember’ (legalábbis annak vallja magát). Hivatkozz olyan emberekre is, akikről senki sem hallott még, adj a forgalmuknak egy kis kezdőlökést. Ők is ugyanolyan okosak, mint bárki más, és legalább annyi mondanivalójuk van nekik is. Csak még nem figyelt fel rájuk senki. Ilyen volt Noah Brier és Joshua is, együtt kezdtek anno blogot írni, ment persze az oda-vissza linkelgetés. Mostanra Noah ‘Likeminds meetups‘-a jócskán kinőtte magát, és hatalmas közönsége van.

Valahogy így működik: aki vendéget vár, kitakarítja a házat. Ha a blogger közönségnek ír, akkor több időt szán a blogra, dolgozik vele és rajta. És fordítva: ha ismeretlen, és nem igazán vár senkit, azzal a saját elvárásait adja alább az írásainak tartalmát és formáját illetően. Valószínűleg ha egy bloggernek azt mondanák, hogy a New Yorker következő számában helyet kap Malcolm Gladwell és James Suroweiki mellett, az a legjobbat hozná ki belőle és felnőne az íráshoz. Többet foglalkozna vele, nagyobb figyelmet szentelne neki és igazán kitene magáért.

Az eredeti írások:

Forrás. http://fiksz.klog.hu/138/99-lecke-hezitalo-konyvtarosoknak-es-kezdo-bloggereknek

1 komment

Címkék: blog blogger kezdő

A bejegyzés trackback címe:

https://munkanaplo.blog.hu/api/trackback/id/tr71401906

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása